Pesti Srácok

Erdogan újragondolná a görög-török határszerződést, Athén dühödten reagált

Erdogan újragondolná a görög-török határszerződést, Athén dühödten reagált

Ankara újabb provokatív nyilatkozatai az Égei-tengeren húzódó görög-török határral kapcsolatban felbőszítették az athéni kormányt. "Mi nem kérdőjelezzük meg kapcsolataink alapját, és senki másnak sem engedjük ezt meg" - jelentette ki szerdán Alekszisz Ciprasz görög kormányfő.

A parlamenti frakciója előtt beszédet mondó görög miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan török államfő előző napi kijelentésére reagált. Erdogan ugyanis egy ankarai beszédében mekérdőjelezte az 1923-ban Lausanne-ban kötött szerződést, amely Törökország és a környező államok viszonyát rendező alapdokumentumnak számít.

- mondta a török elnök.

PestiSracok facebook image

Erdogan hozzáfűzte, hogy tiszteletben tartja a dokumentum érdemeit, ugyanakkor párbeszédet kell indítani az abban foglaltakról.

A török államfő a lausanne-i szerződést korábban ismételten bírálta, különösen amiatt, hogy néhány égei-tengeri sziget Görögországhoz került. A szerződést 1923-ban kötötték az első világháború győztes hatalmai a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk által vezetett török kormányzattal. A dokumentum egyebek mellett kijelölte Törökország jelenlegi keleti és nyugati határait.

Forrás: MTIFotó: greekreporter.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.