Hatvan éve megtanultuk, hogy csak propagandaeszközök vagyunk Schmidt Mária szerint
A magyarok és a szovjet megszállás alatt élő népek azt értették meg 1956-ban, hogy a Nyugat, különösen az Egyesült Államok "nem fog ügyük mellé állni, mert csak propagandaeszközként tekint rájuk" - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os emlékév kormánybiztosa egy pénteki budapesti konferencián.
A Veritas Történetkutató Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által rendezett tanácskozás zárszavában Schmidt Mária kifejtette, az Egyesült Államoknak nem volt érdeke a második világháború végén kialakult jaltai érdekszférák határainak módosítása, "különösen ha azt egy kis állam kezdeményezi, harcolja ki magának", és nem a nagyok megállapodásának eredménye.
Hozzátette:
A Szuezi-csatornánál indított brit-francia-izraeli akció az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekeit is sértette, ezért együttes erővel visszavonulásra kényszerítették őket, Moszkva nukleáris fenyegetése pedig rádöbbentette az európai államokat, hogy "az Egyesült Államok támogatása nélkül nem szállhatnak szembe a szovjetekkel.
A "szuezi kalandból" a britek azt a következtetést vonták le, hogy "soha nem lépnek az amerikaiak előzetes engedélye nélkül, amit a mai napig be is tartanak, és amit különleges kapcsolatnak becéznek; a franciák azt, hogy az angolok gyengék és megbízhatatlanok, és ezért a németek felé fordultak, szövetségükből nőtt ki az Európai Unió, melyben az első évtizedekben a francia politikai irányítás és a német gazdasági fölény uralkodott" - mondta a kormánybiztos.
A hatvan évvel ezelőtt történtekből Schmidt Mária szerint "Egyiptom jól megjegyezte, mire számít az a nép, amelyik szovjet fennhatóság alá kerül", ugyanakkor a szovjet beavatkozás elmaradása megkímélte Moszkvát attól, hogy a kommunisták "valódi természete az ázsiai és afrikai népek előtt is végleg lejáratódjon".
Mint mondta, sok magyar gondolja ma is úgy, hogy 1956-ban a Nyugat azért nem adott se diplomáciai, se katonai segítséget, mert elterelte a figyelmüket a katonai válság, míg Egyiptomban úgy tartják, hogy a szovjetek a magyar forradalom miatt tudtak csak késlekedve reagálni, a világ pedig a magyarországi történések miatt nem figyelt rájuk.
A magyarok a szovjet megszállást és a rájuk kényszerített kommunista terrorrendszert akarták lerázni magukról, az egyiptomiaknak a britek gyámkodásából lett végérvényesen elegük - idézte fel, párhuzamként említve, hogy míg Budapesten "a pöffeszkedő Sztálin", addig a közel-keleti államban a Szuezi-csatorna építőjének "diadalt sugárzó emlékművét" döntötték le.
MTI fotó: MTI / Máthé Zoltán
