Pesti Srácok

Tyirityán sokat tanult a bőnyi rendőrgyilkostól

Tyirityán sokat tanult a bőnyi rendőrgyilkostól

Műbalhénak és provokációnak nevezte Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője a bőnyi rendőrgyilkosságot. Tyirityán a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, erős rassztudattal rendelkezik, és félti az életterét. Győrkös Istvánnal kapcsolatban elképzelhetőnek tartja az orosz kapcsolatot, mint megjegyezte, találkozott olyanokkal, akik szerint Győrkös magáévá tette a vörös-barna irányzatot, azaz a szélsőjobb és a szélsőbal együttműködését

Erős rassztudattal rendelkező, de szociálisan érzékeny embernek tartja magát Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője a 24.hu-nak adott nagyinterjújában. Hozzátette, ha ettől nácinak számít a „szélsőliberálisok” szemében, akkor ő az. Hozzátette, „a rassztudat a most kialakuló, új európai korszellemben igenis meghatározó lesz”.

Győrkös Istvánnal, a bőnyi rendőrgyilkossal kapcsolatban arról beszél, értelmes, intelligens embernek tartja, akitől sokat tanult. Mint kifejtette, 1995 őszétől 2000 novemberéig volt tagja a Magyar Nemzeti Arcvonalnak(MNA), Györkösben egy mélyen vallásos, a családját szerető, igazi hazafit ismert meg, aki a rejtett összefüggések megkeresésére ösztönözte őt. Az MNA-val kapcsolatban hozzátette, nem tapasztalt olyat hogy a szervezet gyűlöletorientált lett volna. Véleménye szerint, a szervezet számára „fontos volt az ideológia is, de az alapszinten már megvolt. Győrkös egyfajta megreformált hungarizmust próbált képviselni, amit már a XX. század végéhez, XXI. század elejéhez próbált igazítani”.

Tyirityán szerint a neonáci kifejezéssel azért nem tud azonosulni, mert az párhuzamot von a II. világháború összes borzalmával, „pedig ebben a kérdésben minden XX. századi ideológia érintett, lásd kommunizmus vagy kapitalizmus”. Hozzáteszi, a kommunizmus sokkal jobban bűnös a háború kitörésében.

PestiSracok facebook image

A Hídfő feltételezett oroszbarátságával kapcsolatban a riportban kifejtette, „elképzelhető, hogy az oroszok megvették Győrköséktől a honlapot”, de erről konkrét információi nincsenek. Hozzátette, „találkoztam olyanokkal, akik mondták, hogy Győrkös el akar indulni egy orosz irányba. Teljes mértékben magáévá tette az úgynevezett vörös-barna irányzatot, amit a politológia Rotbraun-jelenségnek nevez, amikor a szélsőjobb és a szélsőbal megpróbál együttműködni”.

Teljes cikk itt olvasható.

Forrás: 24.huFotó: 24.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.