Pesti Srácok

Kéthónapos csecsemőt is rejtett a román rendszámú tartálykocsi

Kéthónapos csecsemőt is rejtett a román rendszámú tartálykocsi

Egy Magyarországra tartó román rendszámú tartálykocsiban elrejtőzve próbált 42, Romániában már regisztrált menedékkérő illegálisan átjutni a román-magyar határon - közölte csütörtökön a román határrendőrség.

A rakomány nélküli nyerges tartálykocsi, amelyet egy Szilágy (Salaj) megyei, 48 éves román állampolgár vezetett, szerdán 23 óra körül jelentkezett határátlépésre az Arad megyei Varsándon, a Gyula-Varsánd közúti határátkelőnél. A román határrendőrök a gyanús jármű átvizsgálásakor annak tartályában 14 férfit, 10 nőt és 18 gyereket - közöttük egy kéthónapos csecsemőt - találtak. Személyazonosságuk ellenőrzése nyomán kiderült, hogy 41 iraki és egy marokkói állampolgárról van szó: korábban valamennyien menedéket kértek a román hatóságoktól. A határrendőrök tiltott határátlépési kísérlet gyanújával indítottak bűnvádi eljárást ellenük, a tartálykocsi sofőrje ellen pedig bűnsegédlet gyanújával indult vizsgálat.

Két hónapja javasolt vádemelést a rendőrség a „Halálfurgon” ügyében

Október közepén jelentette be a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Illegális Migráció Elleni Osztály vezetője, hogy vádemelést javasol a rendőrség az Ausztriában egy hűtőkamionban tavaly holtan talált 71 ember ügyében. Nyolc ember esetében zárták le a nyomozást, ám három embert még keresnek, három bolgár sofőrt – jelentette be a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Illegális Migráció Elleni Osztály vezetője októberi sajtótájékoztatóján Budapesten.

PestiSracok facebook image

A bűnszervezet vezetőjének gátlástalansága és kapzsisága vezetett a tragédiához

Boross Zoltán azt mondta, az elkövetők a magyar-osztrák határ átlépésekor tudták, hogy

a hűtőkamionban szállított emberek már nem élnek, és, hogy a bűnszervezet afgán vezetőjének a gátlástalansága és kapzsisága vezetett a tragédiához

.

A szervezet valószínűleg több milliárd forintnyi bevételének útját a hatóságok nem tudták feltérképezni

, arról a rendőr alezredes annyit mondott: az afgán férfi Afganisztánba küldte a pénzt, amit a társai vagy készpénzben, táskában szállítottak, vagy követhetetlen pénzátutalási rendszeren keresztül átutalták. Az autópályán hagyott teherautóban volt egy adásvételi szerződés, amely alapján kiderült:

a teherautót Kecskeméten vették. A járművel hajnalban a déli határszakaszon vették fel a Magyarországra illegálisan becsempészett csoportot, majd az M5-ös, az M0-s és az M1-es autópályán haladva léptek át Ausztriába

. A rendőrök 24 helyről foglaltak le 1500 órányi kamerafelvételt, így tudták rekonstruálni a teherautó útvonalát. A járművet vásárló bolgár-libanoni állampolgárt a kiszombori határátkelőhelynél fogták el, amikor megpróbált Románia felé elmenekülni. További gyanúsítottakat fogtak el a szervezet irányítójaként számon tartott afgán férfi lakásán, illetve annak környékén. Kiderült: egy már korábban bolgár sofőrök ellen indult eljárás gyanúsítottjai is ehhez a bűnszervezethez tartoznak.

Kínhalált haltak

A 71 áldozat a járműbe bezárása után legkésőbb 3 óra elteltével fulladásos kínhalált szenvedett. Az embercsempészetre szakosodott szervezet fő szervezőként nyilvántartott afgán férfi még 2013-ban érkezett Magyarországra, többször is a rendőrség látókörébe került a többi között kábítószerrel visszaélés, garázdaság és gyorshajtás miatt. Egy másik gyanúsított azért érkezett Magyarországra, mert Bulgáriában ittas vezetésért keresték. Ő szervezte a bolgár sofőrök beosztását, hangolta össze a szállításokat. A sofőrök pedig jellemzően rossz anyagi körülmények közt élő, alkalmi munkákból élő bolgár állampolgárok voltak.

Több mint 1100 menekült bízta rájuk a sorsát

A bűnszervezet működéséről azt mondta: 2015 februárjától bizonyíthatóan szinte napi rendszerességgel csempésztek menekülteket Szerbia területéről Ausztriába. Később nagyobb kapacitású teherautókat szereztek be, amelyekkel 60-80 embert is el tudtak szállítani. A nyomozók 25 szállítást bizonyítottak rájuk: ebből tízet Németországban, nyolcat Ausztriában, hetet Magyarországon derítettek fel. Szállítás közben többen rosszul lettek, elájultak a levegőhiány miatt. Az afgán főszervező a nyomozás adatai szerint a Szerbiában élő honfitársaival volt kapcsolatban, ők csoportosították az embereket aszerint, hogy kinek mi az úti célja és ők “sétáltatták át” a hajnali órákban magyar területre.

A csoportokat – amelyek létszáma 7-től csaknem 100 főig terjedt – a bolgár sofőrök vették fel és szállították tovább

. A szállító járművel általában felvezető és kísérő kocsi is együtt haladt. Forrás: MTI/PS, fotó:

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.