Pesti Srácok

Merkel megnyitotta a választási évet, de gyengén áll a hiteles üzenetekkel

Merkel megnyitotta a választási évet, de gyengén áll a hiteles üzenetekkel

Az óév a nehéz próbatételek éve volt, de Németország és a németek ereje okot ad a bizakodásra – mondta Angela Merkel német kancellár újévi köszöntőjében, amelyet szombat este sugároz majd az ARD országos közszolgálati televízió. A kancellár szerint a demokrácia, a jogállam, a szabadság és a nyitottság erősebb a terrorizmusnál, és ezeket az értékeket inkább az antidemokratikus tendenciáktól kell félteni.

Angela Merkel a kancellári hivatal által előzetesen ismertetett beszédben elismerte, hogy a legnagyobb próbatétel az iszlamista terror volt, amelynek célkeresztjében már sok éve ott vannak a németek, az idén viszont Németország „kellős közepén” is támadott. A kancellár szerint „különösen keserű és visszataszító”, ha olyan emberek hajtanak végre terrormerényletet, akik azt állították, hogy védelmet keresnek Németországban, hiszen ezzel azokat is megcsúfolják azokat, akik valóban védelemre szorulnak.

Angela Merkel és a valóság sajátos viszonya

PestiSracok facebook image

Merkel a valóságra való reagálás helyett költői képeket eregetett: Szerinte bizakodásra ad okot „a vigasztalás, amelyet adunk és kaphatunk, és a szilárd határozottság, amellyel szembehelyezzük a humanitást és az összetartást a terroristák gyűlölettel teli világával”, és hangsúlyozta, hogy nem a terroristák szabják meg, hogy a szabad, humánus és nyitott németek hogyan éljenek. A jelek szerint most megint a Wilkommenskultur mellett áll ki, ugyanis helyesnek nevezte a védelemre szorulók megsegítését. A témával összefüggésben nem hiányozhattak a beszédből a „demokrácia”, „jogállam” és „értékeink” szavak sem. Merkel úgy véli, hogy a felsoroltak alkotta „ellenmodell” erősebb a terrorizmusnál, az állam pedig mindent megtesz polgárai biztonságáért és szabadságáért.

A kancellár a beszéde szerint értesült róla, hogy 2016-ban sokak számára kifordult a sarkaiból a világ, és megkérdőjeleződött az Európai Unió, ahogy a parlamentáris demokrácia is, ezt azonban tévedésnek minősítette. Kiemelte: a németeknek soha nem szabad ámítaniuk magukat azzal, hogy „a boldog jövőt a nemzeti külön út” jelenti. Lándzsát tört a közös európai válaszok mellett, ebben azonban a németeknek elemi érdekük, hogy „vezető szerepet töltsenek be”.

A valósággal híresen közeli viszonyt ápoló német kancellár fájlalja, hogy egyesek a parlamenti demokráciáról is a valóságot eltorzító képet festenek. A parlamenti demokrácia ugyanis erős, ugyanakkor lehetőséget ad a beleszólásra, elfogadja a bírálatot, és nem rekeszt ki egész csoportokat.

Ez minden lehetséges világok legjobbika

A 2017-ben esedékes szövetségi választásról is szót ejtett a kancellár, és elmondta, hogy bármilyen szenvedélyes viták is lesznek, mindig demokrataként kell viselkednie mindenkinek. A szociális piacgazdaságról úgy vélekedett, hogy „a világ valamennyi gazdasági rendszerénél jobban segíti a megbirkózást a válságokkal és átalakulásokkal”, és erre fényes jövőképet épít Merkel, aki egyúttal dicsérte Németország gazdasági helyzetét és fejlődését. A legfontosabb értékekként az erős gazdaság mellett megismételte a nyitottságot és a demokráciát, majd figyelmeztetett, hogy ezekért keményen meg kell küzdeni jövőre is.

forrás: atv.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.