Pesti Srácok

Rögeszmének tartja a székelyföldi autonómiakezdeményezést a volt román külügyminiszter

Rögeszmének tartja a székelyföldi autonómiakezdeményezést a volt román külügyminiszter

A Hargita és Kovászna megyei etnikai alapú politizálás visszatérő rögeszméjének nevezte Titus Corlatean volt román külügyminiszter azt a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet polgári kezdeményezésként a román parlament elé akar terjeszteni a Gyergyószéki Székely Tanács által megalakított kezdeményező bizottság.

A bukaresti kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt szenátora a News.ro hírügynökségnek nyilatkozva csütörtökön úgy értékelte, semmi esélye sincs annak, hogy a tervezetet a bukaresti parlament megszavazza.

- jelentette ki Corlatean.

PestiSracok facebook image

A volt külügyminiszter szerint egyetlen kötelező érvényű európai dokumentum sem fogadja el az etnikai alapú politikai autonómia gondolatát, sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió szintjén.

- tette hozzá a szociáldemokrata politikus.

Szintén az alkotmányra hivatkozva jelezte Raluca Turcan, az ellenzékben lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke, hogy a kezdeményezők nem számíthatnak a PNL támogatására.

- szögezte le Turcan.

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője szerint itt az ideje "nagyon nyíltan" beszélni a romániai kisebbségvédelem eszközeiről. A frakcióvezető a News.ro megkeresésére elmondta: a polgári kezdeményezést még nem vitatták meg, az RMDSZ még nem alakította ki erről az álláspontját. Felidézte: az RMDSZ-nek van egy saját törvénytervezete Székelyföld autonómiájáról, amelyet közvitára bocsátott, de amely "még nem került napirendre".

A Gyergyószéki Székely Tanács polgári kezdeményezése - a székelyföldi autonómia-tervezet és a törvényhozási tanács elutasító véleményezése - csütörtökön jelent meg a hivatalos közlönyben. A kezdeményező bizottságnak fél éve van arra, hogy azt a százezer - legalább 11 megyéből származó, megyénként legalább ötezer - támogató aláírást összegyűjtse, amellyel a tervezet megvitatására lehet kötelezni a bukaresti parlamentet.

Forrás: MTI; Fotó: nirvatours.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)