Az OLAF-jelentés nyomán megkezdődhet a bűnösök felelősségre vonása
Kirajzolódni látszik a négyes metró ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt mintegy 167 milliárd forintos korrupciós hálózat - írta csütörtöki számában a Figyelő. A legnagyobb összegek a Siemens és az Alstom szerződéseihez kötődnek, de közel hatvan esetében emelt kifogást az OLAF.
A négyes metró a szerződések alapján összesen több mint 452 milliárd forintba került. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek. A Figyelő csütörtöki számában azt írta, hogy tizenegy olyan szerződés lehet, amelyekben annyira kirívóak voltak a szabálytalanságok, hogy a magyar fél inkább kivette őket az uniós finanszírozásúak köréből.
Közel hatvanmilliárdot követelhet vissza az unió
Először az Európai Számvevőszék fordult 2012-ben a csalás elleni hivatalhoz, és jelezte: súlyos fenntartásai vannak a négyes metró megvalósításával összefüggésben. A bejelentés alapján indult meg az eljárás - emlékeztet a hetilap. Az OLAF-jelentés szerint 166,9 milliárd forint az a pontos összeg, amit elcsaltak a négyes metró megvalósítása során. Ezen belül 76,6 milliárd forint származott az uniós támogatású Közlekedés Operatív Programból, ténylegesen pedig 59 milliárd forintot fenyeget uniós elvonás. A teljes projekt uniós támogatása 180,8 milliárd volt, így az uniós pénzek egyharmadát érintheti a visszafizetési kötelezettség.
A rendszerszintű bajok között említi a Figyelő, hogy nem volt fővállalkozó, a BKV Zrt.-nél nem állt rendelkezésre a projekt megvalósításához, a munkák összehangolásához szükséges szakértelem, ami folyamatos késésekhez, és a költségek drasztikus emelkedéséhez vezetett. A négyes metró esetében mindez hiányzott - emeli ki a lap, melynek értesülései szerint az OLAF második általános kifogása az Eurometro Kft. működésével van kapcsolatban. A vonatkozó előírások szerint ugyanis nem láthatta volna el egyetlen társaság a projektmenedzsmentet és a műszaki mérnöki ellenőri feladatokat, az előbb említett cég viszont ezt tehette 2006 és 2012 között.
Felvetődött a korrupciós bűncselekmények gyanúja
Az OLAF-jelentés közel hatvan esettel összefüggésben tárt fel szabálytalanságokat, és egy részüknél felvetődött a korrupciós bűncselekmények gyanúja is - emelte ki a Figyelő. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik. Az egyik ilyen érintett szerződés a Siemnesé. A magyar, a német és a francia Siemens konzorciuma a négyes metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, amiért 31,7 milliárdot tett zsebre. Egyebek mellett a jelentés említést tesz arról a nem csekély jogsértésről, hogy a Siemens már a tender értékesítési szakában bennfentes információkhoz jutott, rendszeres tájékoztatást kaptak a többi ajánlatról, és általában az eljárásról. A lap azt is tudni véli, hogy az OLAF több olyan, a Siemenstől kiinduló pénzmozgást is talált, amelyek felvetik az összeférhetetlenség gyanúját. Az érintett cégek ugyanis részben olyan személyek érdekeltségébe tartoztak, akik részt vettek a tender elbírálásában, később pedig a teljesítés elbírálásában is. Az OLAF végül olyan súlyosnak találta a visszásságokat, hogy az egész szerződést szabálytalannak minősítette, és 100 százalékos korrekciót javasolt, ami több mint 21 milliárdos uniós támogatást érint. Szintén súlyos a helyzet az Alstommal kötött szerződésnél. A Figyelő úgy tudja, hogy ennek a szerződésnek az esetében is teljes visszatérítést javasol az OLAF, 22,9 milliárdos uniós támogatást megjelölve. Mint ismert, ebben az ügyben már folyamatban is vannak jogi eljárások Magyarországon és Nagy-Britanniában is. Az OLAF szerint az Alstom szintén bennfentes információkhoz jutott, és ezt felhasználva módosította ajánlatát.
Terítéken a Medgyessy-ügy
A volt szocialista miniszterelnök, Medgyessy Péter érdekeltségébe tartozik az az AssistConsult, amely a francia és a brit Alstommal kötött, a lobbizásra szóló, sikerdíjas szerződés alapján 600 ezer euróhoz jutott, miután a vállalat megnyerte a közbeszerzést. Medgyessy Péter ez időtájt Magyarország utazó nagykövete volt. Szintén nem meglepő, hogy a késésekkel zajló alagútfúrást végző BAMCO konzorcium is szemet szúrt az OLAF-nak, amely szerint jogszerűtlenül zárták ki a legolcsóbb ajánlatot adó konzorciumot. A javasolt korrekció ez esetben nyolc milliárd forintnyi uniós támogatás. Az állomások belsőépítészeti munkái is bekerültek a jelentésbe, amit a Swietelsky végzett el. Ez volt az a tender, amely a Hagyó-botrányban is felbukkant az egyik volt BKV-vezér vallomásában. Mivel azonban a vesztegetés nem bizonyosodott be, az OLAF ezt nem vette figyelembe, viszont a tenderfolyamat szabálytalanságai miatt 25 százalékos korrekciót javasolt, amely 7,6 milliárd forintos uniós támogatást jelent.
Az OLAF-jelentésnek köszönhetően megkezdődhet az egykori szocialisták számonkérése
A Figyelő összeállításában megemlíti, hogy az OLAF-jelentés nem a személyi felelősök megnevezéséről szól. Mint arra emlékeztetnek, ez mindig az illetékes nyomozóhatóság feladata. Ez azonban nem zárja ki, hogy az uniós csalás elleni hivatal vizsgálatának eredménye ne vethetné fel egyes személyek felelősségét, esetleges korrupciós érintettségét. A jelentés által feltárt visszaélések többsége 2004 és 2010 között történtek, és az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció és budapesti városvezetés politikusaihoz vezetnek - írja a hetilap. Az összeállításban megszólaló jogi szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gigaberuházással összefüggésben nem lesz egyszerű a jogi felelősség bizonyítása, hiszen a fővállalkozó hiánya és az átláthatatlan szerződésrengeteg valószínűleg a felelősség elkenését szolgálták. Az Alstom-ügyben még mindig folyik a nyomozás, és köszönhetően az OLAF-jelentésnek, újabb és újabb információk segítik az ügyészség munkáját. Az új információk birtokában pedig akár jogi értelemben is felelősségre vonhatják Demszky Gábor volt főpolgármester bizalmasát és politikai főtanácsadóját, Mesterházy Ernőt, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest, valamint a BKV egykori vezérigazgatóit, Antal Attilát és Kocsis Istvánt. A négyes metró elektromos áramellátásáról szóló, szintén problémás szerződésével összefüggésben Puch László, egykori szocialista pártpénztárnok neve is felvetődhet. Szintén érintett lehet a jogi felelősség kérdésében a 2004-es finanszírozási szerződést aláíró László Csaba pénzügyminiszter, a főváros nevében eljáró Demszky Gábor, valamint a Magyar Államkincstár részéről ellenjegyző Katona Tamás is - hangsúlyozta a szerző.
Címlapfotó: MTI
