Ítélőtábla: Mérlegelési lehetősége sem volt a tanács elnökének a vörösiszap perben
Komoly, nehéz és részletes bizonyítási eljárást folytatott le az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék, több mint 150 tárgyalási napot tartott, az okirati bizonyítékokat szinte teljes egészében a tárgyalás anyagává tette, az ítélethozatal során azonban olyan hibát vétett, ami abszolút hatályon kívül helyezési ok. Az ítélőtáblának nem volt mérlegelési lehetősége, hatályon kívül kellett helyeznie az első fokú ítéletet – mondta dr. Széplaky László, a Győri Ítélőtábla elnöke a vörösiszap ügy ítélethirdetése utáni sajtótájékoztatóján.
Az eljárási hibáknak két csoportja van, a relatív és az abszolút eljárási hibák. Ez utóbbi esetében az ítélet többi részével, hogy az egyébként megalapozott volt, avagy sem, nem foglalkozhat a táblabíróság. Az első fokú ítélet indoklása rendkívül hiányos volt, abból nem lehetett megállapítani min alapul a felmentő ítélet. A tanúvallomások, vádlotti vallomások, szakértői vallomások ellentmondásainak ütköztetését, feloldását a törvényszék elmulasztotta, és nem sorakoztatta fel az érveket, amelyek megalapozzák a határozatot. Széplaky László elnök és Ferenczy Tamás szóvivő úgy fogalmaztak, hogy egy fajta felsorolás jellegű pertörténettel álltak szemben, ami nem meríti ki az indokolási kötelezettséget. A bizonyítékokat folyamatosan elemezni, értékelni kellett volna, abból ok, okozati következtetéseket levonni, összességében számot adni arról, hogy miért ezt az ítéleti tényállást állapították meg.
Soron kívül
Ferenczy magyarázatként megjegyezte, az hogy nem adekvát a történeti tényállás és felsorolt bizonyítékok, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Veszprémi Törvényszék miközben szinte szó szerint beemelte a történeti tényállásba a vádirati tényállást, a végkövetkeztetése, és a hivatkozott bizonyítékok azzal nincsenek szinkronban. A szakértői vélemények sem voltak nyomon követhetők, előfordult, hogy egy-egy kérdésben más szakértő adta az alap, és más a kiegészítő szakvéleményt, amik aztán nem lettek összevetve. A szakértői csoportban ellentmondások is elfordultak, amiket nem ütköztettek és nem tisztáztak. A táblabíróság elnöke a tájékoztatón kijelentette, 30, bonyolult ügy esetén 60 napjuk van, hogy az ítéletet írásba foglalják. Mivel az új elsőfokú eljárást soron kívül kell lefolytatni, és a már felvett bizonyítási eljárást be lehet emelni az új perbe, ez gyorsabb ügymenetet jelent, de így sem jósolható meg, mikor kezdődhet az új per és főleg mikor lehet új első fokú ítélet.
Széplaky újságírói kérdésre megismételte, hogy nagyon alapos, részletes bírósági eljárás zajlott első fokon, de a bírók hibáztak, ami máskor, máshol is elfordult már. Mivel nem megalapozatlanság miatt helyezték hatályon kívül az ítéletet, ezért azt nem kell másik törvényszékre utalni. A Veszprémi Törvényszéknek kell kijelölnie az új bírói tanácsot, mert a pártatlanság és függetlenség elve ezt megkívánja.
Elfogult vagy nem?
Azon kérdésünkre, hogy miért nem látták megalapozottnak az ügyészi indítványt, miszerint elfogultság miatt zárják ki a veszprémi bírákat az új eljárásból, az elnök úgy felelt, minden bírónak a lelkiismeretére van bízva, hogy ne legyen elfogult.A tanács, amely az első fokú ítéletet hozta, már nyilván letette a voksát egy irányba, de ettől a többi bíró azon a törvényszéken még nem elfogult. Attól pedig, hogy a törvényszék kommentálta az elsőfokú ítéletet – hiszen most mi is ezt tesszük a saját ítéletünkkel – még nem lett elfogult. Ettől függetlenül, ha ők elfogultnak érzik magukat, kérhetik, hogy az ügy másik törvényszékre kerüljön – fogalmazott Széplaky László.
A fotók a szerző felvételei
