Merkel a muzulmánok miatt aggódott a nemzetbiztonsági konferencián
A Brüsszelbe és Bonnba látogató, valamint a müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) részt vevő washingtoni kormányzati politikusok nem tudták eloszlatni az európaiak amiatti aggodalmát, hogy az amerikai külpolitika megváltozott Donald Trump elnök hivatalba lépésével - állapította meg európai diplomaták, politikusok és elemzők nyilatkozatai alapján a Reuters hírügynökség a müncheni konferencia második napjának végén, szombat este.
Amit itt hallottunk, nem megnyugtató. Fogalmam sincs, hogyan fogunk tudni együttműködni"
- jelentette ki Ruprecht Polenz, a német parlament külügyi bizottságának volt vezetője Mike Pence amerikai alelnök beszéde után. Pence elődje, Joe Biden volt amerikai alelnök nyolc évvel ezelőtt ugyanebben a teremben tett ígéretet arra, hogy az Egyesült Államok "újraindítja" kapcsolatait Oroszországgal. Bidennel ellentétben azonban Pence-nek van egy óriási hátránya: az a róla kialakult kép, hogy nem tagja Trump belső körének. Ezt a képet azok a körülmények is alakították, amelyek körbelengik Michael Flynn amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó napokkal ezelőtti lemondását - írta a Reuters. Flynn lemondásával a korábbinál is rejtélyesebbé vált, hogy az elnök kire hallgat külpolitikai kérdésekben, bár főtanácsadóját, Steve Bannont, és vejét, Jared Kushnert is befolyásosnak tartják.
Pence feladata eleve nehéznek ígérkezett, de még nehezebbé vált azáltal, hogy felmerült a kérdés: miért nincs befolyása a Fehér Házban"
- mondta Derek Chollet, Barack Obama volt amerikai elnök vezető védelmi politikai tanácsadója, aki most a German Marshall Fund amerikai közpolitikai kutatóintézetnél dolgozik. Ezzel kapcsolatban Pence alelnök rögtön a beszéde elején megpróbálta megnyugtatni a hallgatóságát azzal a kijelentéssel, hogy Trump elnök nevében beszél. A 20 perces beszédben 19-szer említette az elnököt, amit Robert Kagan író és történész úgy értékelt, hogy "gépies tisztelgés volt a hatalom birtokosa előtt".
Pence (alelnök), James Mattis (védelmi miniszter) és Rex Tillerson (külügyminiszter) idejöhet, és beszélhet nekünk a transzatlanti kapcsolatoknak és a NATO-nak a fontosságáról, és mindez jó, de nem tudhatjuk előre, hogy holnap reggel mit olvasunk a Twitteren"
- mondta Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, utalva arra, hogy Trump elnök rendszeresen a közösségi médiában teszi közzé politikai nyilatkozatait. Pence próbálta eloszlatni az európai politikusoknak azt a félelmét, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt eltávolodik a demokratikus értékektől, miután az elnök mindössze egy hónappal ezelőtti hivatalba lépése óta többször támadta a médiát és az igazságszolgáltatást.
Most is, később is összetartunk Európával, mert összekötnek bennünket az olyan nemes eszmények, mint a szabadság, a demokrácia, az igazságosság és a joguralom"
- jelentette ki Pence. Ennek az üzenetnek jó fogadtatása volt, másoknak azonban sokkal kevésbé. Többen felhúzták a szemöldöküket arra a kijelentésre, hogy a nagyhatalmak által Iránnal megkötött nukleáris megállapodás - amelyet az európaiak erősen támogattak és támogatnak most is - olyan erőforrásokat szabadít fel Irán számára, amelyekkel elősegítheti a terrorizmust. Az alelnök ezenkívül többször utalt a "radikális iszlám terrorizmusra", ami nem tetszett több olyan európainak, aki úgy érzi, az új amerikai kormány a szélsőségesek elleni harcában minden muzulmánt célba vesz. Angela Merkel német kancellár éppen Pence előtt elmondott beszédében kifejezetten óva intett ettől az általánosítástól. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszternek az nem tetszett, hogy Pence alelnök egy szóval nem erősítette meg az Európai Unió Egyesült Államok általi támogatását, pedig a konferencia igazgatója, Wolfgang Ischinger előzőleg kifejezetten kérte erre az amerikai elnököt.
Megdöbbentett, hogy egyszer sem említette az EU-t"
- mondta Ayrault a Reuters szerint.
PS/MTI, Fotó:Mandiner
