Pesti Srácok

Nem fizeti ki a gyanús szerződéseket a főpolgármester, ha a kormány felfüggeszti az utalást

Nem fizeti ki a gyanús szerződéseket a főpolgármester, ha a kormány felfüggeszti az utalást

Tarlós István felszólította hétfőn a BKV vezetését, hogy készítsen kimutatást arról, mekkora az az összeg, amit még nem utaltak ki a metróberuházás kapcsán. Ahogy megkapja a dokumentumot, azonnal intézkedik, hogy egy fillér se mehessen a gyanús szerződéseket kötött cégekhez. Mint ismert, a Miniszterelnökség szabálytalansági eljárást indított a 4-es metró beruházása ügyében és felfüggesztett minden, a projekttel kapcsolatos kifizetést.

Ha a magyar kormány felfüggeszti az OLAF-jelentés miatt a mintegy húszmilliárd forint utalását, akkor a főváros sem fog fizetni a gyanús szerződéseket kötő cégeknek – közölte Budapest főpolgármestere hétfőn TV2-n. Tarlós István azt is elmondta, hogy utasította a BKV vezetését, készítsen kimutatást arról, hogy idén még mennyi pénzt kellene utalni a kivitelezőknek.

A 4-es metróprojekthez az idén még 20 milliárd forintot kellene folyósítani a központi büdzséből Budapestnek. A főpolgármester úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Tarlós István felhívta a figyelmet arra is, hogy egyelőre nincs olyan határozat, ami miatt visszafizetési kötelezettsége lenne az Európai Unió felé Budapestnek, illetve Magyarországnak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kárenyhítés érdekében meg kell tenni mindent.

Lázár János a Kossuth rádió Európai idő című műsorának adott, vasárnap reggel sugárzott interjúban a kifizetés felfüggesztéséről szólva kifejtette, amíg „nincs pont” az OLAF-vizsgálat végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint „Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda”, miután az ügyben „bűncselekmények sokasága” valószínűsíthető. Hozzátette: a projekt lezárása most is folyik, a 430-450 milliárd forintos metróberuházásból eddig 380 milliárd forintot fizettek ki. Emlékeztetett, hogy a Miniszterelnökség által indított szabálytalansági eljárás célja annak megállapítása, hogy a magyar állam által biztosított támogatásnál voltak-e csalások, szabálytalanság megállapítása esetén a pénzt vissza kell kérnie a kormánynak Budapesttől. Jelezte ugyanakkor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította a kormány tagjait, hogy minden segítséget adjanak meg Budapestnek az ügy rendezéséhez.

magyaridok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.