Orosz sajtó: olyan emberekkel, mint Orbán lehet új Európát építeni

Orosz lapok

Az orosz újság azt tartja a legfontosabbnak Putyin látogatásában, hogy a magyar kormányfő kész volt számára fórumot biztosítani az Ukrajnával kapcsolatos bejelentésének. A lap úgy látja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajnát illetően Putyinnál enyhébben fogalmazott, a stabil Ukrajnáért szállt síkra, emlékeztetett az ott élő magyar kisebbségre, s arra, hogy jó lenne, ha Kijev lehetővé tenné számukra saját anyanyelvük szabad használatát, illetve az se ártana, ha Kijev szavatolná az orosz stabil gázszállításokat Európába.

A többi orosz újsághoz hasonlóan az Izvesztyija is nagy terjedelemben, tényszerűen számolt be a budapesti tárgyalásokról. Oroszország és Magyarország a szankciók ellenére fokozza együttműködését című anyagában kitért arra, hogy Orbán Viktor több alkalommal fellépett az Oroszországot sújtó uniós szankciók ellen, illetve híve az Oroszországhoz fűződő pragmatikus viszonynak.

Hasonló gondolatot képviselt az orosz állami médiakonglomerátumhoz tartozó Vesztyi, amely Félre a szankciókkal: Magyarország kész együttműködni Oroszországgal különböző területeken címmel számolt be a felsőszintű találkozóról. Az anyagban kiemelte azt, Orbán Viktor világosan utalt arra, hogy Donald Trump új amerikai elnök hivatalba lépésével a világ láthatóan megváltozik, újra normális lesz a kapcsolat Oroszország és Európa között.

A Gazeta.ru orosz hírportál "Putyin: a gáz Oroszországból különböző utakon juthat el Magyarországra" című cikkében arról írt - idézve Orbán Viktor szavait -, Magyarország érdekelt abban, hogy akár a Török Áramlaton, akár az Északi Áramlaton keresztül kapjon gázt. A hírportál megszólaltatott egy politológust, aki szerint Oroszország most megpróbálja saját pártjára állítani Szlovákiát és Csehországot is, hogy szavatolja gázprojektjeinek támogatottságát.

Amerikai sajtó

A The New York Times című amerikai napilap cikkírója, Rick Lyman felidézte Putyin elnök két évvel ezelőtti budapesti vizitjét, és megállapította, hogy a mostani látogatásra teljesen más körülmények között került sor, mivel ma már Donald Trump az Egyesült Államok elnöke. A szerző szerint a magyar kormányfő és az orosz elnök is most elégtételt érez, de nem volt nyoma győzedelmes hangulatnak. A lap idézte Orbán Viktor szavait, amelyek szerint a világban alapvető átrendeződés zajlik, ami kedvező feltételeket teremt majd az erősebb magyar-orosz viszonyhoz. Európa és a világ vezető politikusai a lap szerint most közelről vizsgálják Putyin elnök budapesti látogatását, megpróbálják kikövetkeztetni, hogy az új nemzetközi légkört hogyan használja ki majd az "agresszív" Putyin és az olyan, a lap által populista vezetőnek nevezett politikus, mint Orbán Viktor.

A magyar-orosz tárgyalások gazdasági jellegét emelte ki a The Washington Post budapesti tudósításában. A cikk szerint Putyin és Orbán is megvetéssel viseltetett Barack Obama előző amerikai elnök iránt. "A magyar kormányfő bírálta (Obamát), amiért megkísérelte befolyásolni a magyar belpolitikát" - állapította meg a tudósító, és példaként a korrupcióval meggyanúsított hat magyar állampolgár amerikai beutazási tilalmát hozta fel. A tudósító véleménye szerint "Orbán Viktor - akit bírálatok értek az Európai Unió részéről, mert a szerbiai és horvátországi határain kerítést emelt a migránsok beáramlásának megakadályozására - vele rokonszenvező partnerre talált Putyinban, aki korábban arra figyelmeztetett, hogy a migránsok beáramlása destabilizálhatja Európát".

Német vélemények

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap Vörös szőnyeg Putyinnak címmel közölte Stephan Löwenstein beszámolóját, és kiemelte: "erős politikai jelzés", hogy az orosz elnököt Budapesten éppen egy nappal a máltai (nem hivatalos) EU-csúcs előtt fogadják, amelyen szó lesz az Oroszország elleni szankciókról. Orbán ugyan "eltávolodott a büntetőintézkedésektől, amennyire csak lehetett, de nem jelentette be, hogy Magyarország akadályozná meghosszabbításukat". Jelezte azonban, reméli, hogy hamarosan "más szelek fújnak majd", ami természetesen az Oroszországhoz barátságosan viszonyuló új amerikai elnökre, Donald Trumpra vonatkozik - tette hozzá a FAZ szerzője. Megjegyezte: "első pillantásra meglepőnek tűnik, hogy éppen Orbán kínálkozik Putyin ajtónyitójának", mert a magyar kormányfő politikai pályafutásának első 20 évét az Oroszországgal szembeni erős kritika jellemezte.

A FAZ kommentárt is közölt Magyarország újra nagy? (Ungarn great again?) címmel, amelyben a szerző, Reinhard Veser kiemelte: Orbán Viktor hamarabb folytathatott telefonbeszélgetést Donald Trumppal, mint Angela Merkel, és Vlagyimir Putyin "különleges figyelmében is biztos lehet", ami "nem rossz egy olyan, kis ország miniszterelnökének, amely gazdaságilag nem különösebben erős és földrajzi fekvésénél fogva sincs kiemelte stratégiai jelentősége". Amennyiben Orbán mindezt "ügyes diplomáciával érte volna el, és így hasznot hajtott volna hazájának, elismerően gratulálni kellene neki", de nem így történt, a magyar kormányfő azzal érdemelte ki az amerikai és az orosz vezető figyelmét, hogy "kötekedik az EU-val", és az EU "nem tetszik Putyin és Trump úrnak, mert zavarja képzelgésüket a teljhatalomról", mint ahogy zavarja Orbánt is a "demokratikus játékszabályok kiüresítését" és személyes hatalmának növelését célzó törekvéseiben - tette hozzá a FAZ szerzője.

Így volt ez a budapesti megbeszélésen is, mindenekelőtt üzletekről tárgyaltak, amelyeket Moszkva az európai befolyásának erősítését szolgáló eszközként használ, Budapest viszont "a kasszagép csilingeléseként érzékel". Putyin és Orbán "szoros kapcsolatot ápol, és az +illiberális demokrácia+, amelyet a magyar kormányfő épít, sok vonásában emlékeztet az oroszországi +irányított demokráciára+" - tették hozzá. A többi között kifejtették: Putyin az EU-hoz fűződő kapcsolatokban néhány éve egyre inkább igyekszik az "EU-szkeptikusokra" támaszkodni, így "Oroszországban jóindulattal veszik tudomásul Orbán álláspontját a menekültválsággal kapcsolatban, és bírálatát Angela Merkellel szemben", és az orosz elnök számára Magyarország "fontos szövetséges a szankciók kérdésében", hiszen Orbán és kormánya régóta bírálja az ukrajnai Krím félsziget bekebelezése után elrendelt büntetőintézkedéseket. Vétójogával ugyan eddig nem élt, de ha Donald Trump vezetése alatt megváltozik az Egyesült Államok álláspontja az ügyben, akkor az EU-ban is erősödik majd a szkepszis.

Lengyel napilap

A Rzeczpospolita című lengyel napilap azt írja, hogy Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártjának elnökét "sok minden összeköti - a közel-keleti bevándorlók elutasításától kezdve a nemzeti tőke támogatásán át egészen az elitcsere szándékáig", mindketten "a nyugati liberálisok negatív hősei is". Az újság szerint azonban jogosan merül fel a kérdés, hogy az Oroszországhoz fűződő viszonyuk miatt elválnak-e útjaik. A jelenlegi jobbközép ellenzékhez köthető lap cikkírója szerint a két ország útjai már "kissé el is váltak": a lengyel politikusok nagy sikernek tartják a NATO keleti szárnyának megerősítését, miközben "Magyarország ebben nem vesz részt". Budapest nem küldi ki katonáit semelyik alakulatba, mely Lengyelországot és a balti államokat védené - állítja a cikkíró. Úgy vélekedik, a távolodás akkor folytatódhat, ha Donald Trump "megállapodást kötne Vlagyimir Putyinnal az érdekszférák megosztásáról, és a vezető nyugat-európai országokban unióellenes, és egyben oroszbarát populisták kerülnének hatalomra". Akkor megszűnhet "az a világ, amelyhez hozzászoktunk - melynek része az EU, a NATO, valamint a legalábbis szóbeli biztosítások arról, hogy az országhatárokon nem lehet változtatni" - áll a kommentárban.

Cseh sajtó

A Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap tudósításában kiemeli, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin reményét fejezte ki, hogy a világban végbemenő nagy változásokkal lehetővé válik a legszorosabb magyar-orosz kapcsolatok felújítása. Lubos Palata, a cikk szerzője ezzel összefüggésben megjegyzi: Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki Vlagyimir Putyint oroszul üdvözölte a budapesti repülőtéren, nyilván már nem emlékszik azokra az időkre, amikor az orosz nyelv annyira nem volt kedvelt Magyarországon, hogy a szovjet fennhatóság alatt még a nyolcvanas években sem tudta magát oroszul megértetni az ember a magyarokkal. "Sok magyar ugyanis nem feledte el Moszkvának az 1956-os kommunista ellenes forradalom lemészárlását és az oroszok más rossz emlékű beavatkozásait a magyar történelembe. Orbán Viktor miniszterelnök mai Magyarországa azonban mintha elfelejtette volna mindezeket a Moszkvával kapcsolatos rossz történelmi tapasztalatokat" - szögezi le a lap. Az újság szerint "Vlagyimir Putyin budapesti látogatása egyértelműen azt bizonyította, hogy az Európai Unióban ma Oroszországnak nincs közelebbi szövetségese, mint Orbán Viktor Budapestje". Orbán nyilvánvalóvá tette, hogy szívesen normalizálná kapcsolatait Oroszországgal, ha nem lenne a jelenlegi nemzetközi környezet ellenséges vele - állítja Lubos Palata.

MTI