Elhallgatott gigablöff?  - Merkel és Rutte 250 ezer menekült átvételét ígérte Törökországnak

Robin Alexander „Az űzöttek - Merkel és a menekültpolitika: riport a hatalom belső köreiből” című munkája szerint az EU-Törökország menekültügyi megállapodás alapjait 2016. március 6-án éjjel fektették le a brüsszeli török képviseleten, ahol az akkori török kormányfő, Ahmet Davotoglu tárgyalt Angela Merkellel és az EU soros elnöki tisztségét betöltő Hollandia miniszterelnökével, Mark Ruttéval.

Nemcsak szíriai menekültek átvételéről volt szó

A török kormányfő egy 12 pontból álló javaslatcsomaggal érkezett, ennek legfőbb pontja, hogy Törökország kötelezettséget vállal a területéről az Égei-tengeren a görög szigetekre illegálisan átkelő emberek visszafogadására, az EU pedig vállalja, hogy minden visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe legális úton átvesz egy másik szíriai állampolgárt Törökországtól, és 6 milliárd euróval hozzájárul a Törökországban tartózkodó menekültek ellátásához. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy az EU felé igyekvő menekültek megértik, nem érdemes megpróbálkozni az illegális és veszélyes tengeri úttal, mert csak annyit érnek el, hogy visszaszállítják őket Törökországba.

Azonban Ahmet Davutoglu az "egyet egyért" elv alapján az EU-ba telepítendő szíriaiak mellett további menekültek átvételét, előre meghatározott létszámú csoportok, kontingensek befogadását is kérte partnereitől, arra hivatkozva, hogy országában feltorlódnak a menekültek, ha lezárják az Égei-tenger török partvidéke és a görög szigetek közötti tengeri migrációs útvonalat.

Merkel nem vállalta a nyilvánosság előtt súlyos vállalásait

Robin Alexander kutatásai szerint a német kancellár tudta, hogy teljesíteni kell a török kérést, ezért már hetek óta igyekezett felkészíteni a közvéleményt a menekültkontingensek befogadására azokkal a nyilatkozataival, amelyekben arról beszélt, hogy az illegális migrációt legális migrációval kell felváltani. Viszont nem merte feltárni a teljes igazságot a németek előtt, ezért 2016. március 6-án éjjel végül csak egy szóbeli megállapodást kötöttek évi 150-250 ezer menekült befogadásáról.

A Die Welt szerzője szerint ez több szempontból kifogásolható eljárás. Először is az ügy nem került a szövetségi parlament (Bundestag) elé, és Merkel - a jobbközép CDU elnöke - a testvérpárt bajor CSU vezetője, Horst Seehofer bevonása nélkül hozta meg a döntést, éppen úgy, mint fél évvel korábban, 2015. szeptember 5-re virradó éjjel, amikor a Budapestről az osztrák határ felé gyalog elindult menedékkérők befogadásáról döntött.

"Önkéntes" humanitárius rendszer

A másnapi uniós csúcson elfogadott nyilatkozatban - amely EU-Törökország menekültügyi megállapodásként vált ismertté - csupán annyi szerepel az éjszakai egyezségről, hogy „amint megszűnnek a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések, vagy legalábbis jelentősen és tartósan lecsökken a számuk, működésbe lép egy önkéntes humanitárius befogadási rendszer. Az EU tagállamai önkéntes alapon vesznek részt a rendszerben."

Robin Alexander szerint ez körültekintő, okos megfogalmazás, jelzi, hogy Angela Merkel tanult a hibájából, és már nem akarja menekültek befogadására kényszeríteni az uniós társállamokat. A török miniszterelnökkel kötött szóbeli egyezség így csak Németországra vonatkozik, Mark Rutte részéről pedig Hollandiára. A német és a holland kormányfő abban reménykedett, hogy sikerül más országokat is meggyőzni a kontingensekben érkező menekültek befogadásáról, így a terhek megoszlanak a "haladók koalíciója" tagjai között, de ha kudarcot vallanak, akkor a két ország között kell szétosztani valamennyi menekültet - mutatott rá Robin Alexander.

A törökök viszont visszatartják a tanult menekülteket

További gond, hogy nem tisztázták a kontingensek összeállításának módját. Német részről abban reménykednek, hogy a családegyesítés révén befogadandó emberekből lehet összeállítani a csoportokat, vagyis a német hatóságok döntenek arról, hogy kit lehet áttelepíteni Törökországból német területre. A török félnek viszont más tervei vannak, és a szíriai állampolgárokra vonatkozó "egyet egyért" mechanizmus veszélyes presedenst teremtett. Ugyanis nem az EU, hanem a török hatóságok döntenek arról, hogy kit szabad áttelepíteni az EU-ba. A törökök a képzett, diplomás embereket visszatartják, és csaknem kizárólag sebesült vagy lelkileg sérült, traumatizált menekülteket engednek tovább - mutatott rá a Die Welt szerzője.

Háborús sebesülteken segíteni nemes dolog, de a megállapodás e kevéssé ismert eleme mégis „aggasztó: most először nem német hivatalnokok vagy bírók döntenek arról, hogy ki kaphat védelmet a német államtól, hanem egy idegen ország hatóságai, amelyek üldözik a helyi ellenzékieket" - írta Robin Alexander.

Forrás: MTI; fotó: rt.com