Pesti Srácok

Erdogan szavaztatna az uniós csatlakozásról is

Erdogan szavaztatna az uniós csatlakozásról is

Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette szombaton, hogy Törökország tarthatna egy második népszavazást is az elnöki hatalom kibővítéséről esedékes áprilisi referendum után, mégpedig arról, hogy folytassák-e az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat.

Nagy-Britanniának az EU-ból történő kilépését (Brexit) példaként felhozva, Erdogan azt mondta, hogy hasonló referendumot "esetleg" Törökországban is tarthatnak az április 16-i szavazás után. A török elnök hozzátette, hogy tiszteletben tartaná az eredményt, bárhogyan is döntenek erről az emberek. Erdogan ezt Antalyában egy török-brit fórumon vetette fel, olyan időszakban, amikor Ankara éles konfliktusba került több európai uniós tagállammal - köztük is különösen Hollandiával és Németországgal -, amiért azok megakadályozták, hogy török politikusok az április 16-i népszavazás közeledtével kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt.

A török külügyminisztérium szombaton éppen Svájc ankarai nagykövetének helyettesét rendelte be, hogy tiltakozzon egy berni megmozdulás miatt, amelyen az Ankara által terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatói is megjelentek, és arra biztatták honfitársaikat, hogy szavazzanak nemmel az áprilisi török referendumon.

Erdogan egy korábbi szombati nagygyűlésen élesen kikelt azok ellen, akik azzal riogatnak, hogy az áprilisi népszavazás sikere esetén Törökországot nem fogják beengedni az Európai Unióba. "Április 16-a szakítási pont lesz" - mondta az elnök, arra utalva, hogyan alakulhat az EU és Törökország viszonya, ha az "igenek" győznek.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá.

Erdogan a héten többször is beszélt már arról, hogy az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás után Törökország átgondolja az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, és meghozza a szükséges döntést. A CNN Türk török hírtelevíziónak adott csütörtöki interjújában külön kiemelte, hogy felülvizsgálják majd a Brüsszellel tavaly kötött menekültügyi megállapodást is.

Forrás: MTI; fotó: bumm.sk

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.