A halálbüntetés is beleférne Erdoğan új Törökországába
A török államfő arra számít, hogy az elnöki rendszer bevezetéséről április 16-án tartandó népszavazás után a parlament a halálbüntetés újbóli bevezetéséről dönt.
Recep Tayyip Erdoğan arra számít, hogy a törvényhozás megteszi a szükséges lépést a halálbüntetés visszaállítása érdekében, ő pedig úgy fogalmazott, habozás nélkül aláírja majd a törvényt.
A mártírok családjainak, hőseink családjainak nem kell emiatt aggódniuk
– fogalmazott az elnök, azokra a törökökre utalva, akik a július közepén történt puccskísérlet idején szembeszálltak a puccsistákkal és támogatták az államfőt. Erdoğan az elmúlt hetekben már több alkalommal kijelentette, hogy haladéktalanul aláírja a halálbüntetés újbóli bevezetéséről szóló törvényt, ha a parlament elhatározza azt. Minden alkalommal azt állította, hogy a törökök túlnyomó többsége ezt követeli. Törökországban 2014-ben helyezték hatályon kívül a halálbüntetést, mégpedig párhuzamosan a török uniós csatlakozási tárgyalásokkal. Az Európai Unió többször is jelezte, hogy a halálbüntetés visszaállítása a csatlakozási tárgyalások végét jelentené.
Az országban április 16-án rendeznek népszavazást az elnöki rendszer bevezetéséről. Ennek lényege, hogy megszűnik a miniszterelnöki tisztség és a végrehajtó hatalom feje – teljhatalommal – az államfő, Recep Tayyip Erdoğan lesz.
Törökország tudatosan távolodik az EU-tagságtól
Sigmar Gabriel német külügyminiszter a Der Spiegel című hírmagazin vasárnap megjelent számában közölt nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Törökország – mint fogalmazott – még soha nem állt olyan messze az uniós tagságtól, mint most. Ugyancsak a Der Spiegelben jelent meg vasárnap a német szövetségi hírszerzés, a BND elnökének nyilatkozata. Ebben Bruno Kahl azt állította, hogy Törökországban az állami apparátusban végrehajtott tisztogatások, illetve tömeges elbocsátások akkor is megtörténtek volna, ha előző év júliusában nem lett volna a puccskísérlet, legfeljebb nem akkora mértékben, nem olyan kíméletlenül. Kahl szerint az csupán egy „örömmel fogadott ürügy” volt az említett hatósági lépések végrehajtására. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a puccskísérlet „nem az állam által ösztönzött” esemény volt. A BND elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: a kormány már a puccskísérlet előtt nagyszabású tisztogató akcióba kezdett. Ezért a katonai vezetők egy része azt gondolta, hogy gyorsan puccsot kell végrehajtaniuk, mielőtt a tisztogatás rájuk is kiterjed.
A szövetségi hírszerzés vezetője hamisnak tartja azt a török állítást, amely szerint a puccskísérlet mögött az Egyesült Államokban élő török hitszónok, Fethullah Gülen mozgalma állt volna. Szerinte a török vezetés a legkülönbözőbb szinteken ezt próbálja bizonygatni, ez azonban nem sikerült neki. A Gülen-mozgalom egy olyan civil egyesülés, amely a vallási és világi továbbképzés támogatására jött létre, és hosszú ideig együttműködött az „Erdoğan-táborral” – tette hozzá Bruno Kahl.
MTI
