Pesti Srácok

Festékkel dobálta meg a Gulyásért és a diktatúra ellen tüntető a Terror Házát

Vörös ételfestékkel és vízibombával dobálta meg tegnap éjjel egy tüntető a Terror Házát. Az ATV kamerája előtt vágta hozzá az Andrássy úton található épülethez a festéket, majd a riporter érdeklődésére közölte, azért tette mindezt, mert nem ért egyet a Gulyás Mártonra és Varga Gergőre kiszabott büntetéssel. A politikai aktivistákat csütörtökön gyorsított eljárásban 300 illetve 200 óra közmunkára kötelezte aBudai Központi Kerületi Bíróság, amiért hétfőn a Sándor-palota épületére festékes flakonokat dobtak. Tényi István bejelentést tett az ügyben garázdaság vétség gyanúja miatt.

Néhány órával azután, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság gyorsított eljárásban közérdekű munka büntetéssel sújtotta garázdaság és rongálás miatt Gulyás Mártont és Varga Gergőt, pár száz tüntető vonult az Oktogonhoz, majd onnét a Terror házához, ahol egyikük úgy döntött megdobálja ételfestékkel az épületet. Az ATV stábja felvette, amint az illető nekivágja a Terror házának az ételfestéket, majd a riporter kérdésére azzal indokolj tettét, hogy nem tartja igazságosnak, hogy a két politikai aktivista 300 illetve 200 óra közmunkát kapott, amiért hétfőn - miután Áder János köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvény módosítását - festékkel megdobálták a Sándor-palotát. Hozzátette, azt szeretné tesztelni, hogy egy másik bíróság milyen ítéletet hoz majd az ügyében. Azért választotta a Terror Házát, mert egy közintézményt akart megdobni, aminek van jelképes értéke, ugyanis

PestiSracok facebook image

Elmondta azt is, hogy nem akart megsérteni senkit a Terror Háza megdobálásával, akit megsértett, attól elnézést kér.

Mindeközben Tényi István bejelentést tett Budapest VI. kerületének Rendőr-kapitányságán garázdaság vétség gyanúja miatt. Mint írja

Hozzáteszi,

Magyarország független, demokratikus, jogállam, melynek következtében a véleménynyilvánítás demokratikus eszközökkel történik. A Büntető Törvénykönyv egy keret, melyet a bírói gyakorlat tölt fel tartalommal. Arra számítani, hogy egy elkövető egy bűnért ugyanazt a büntetést kapja elképzelhetetlen, és irreális elvárás. A büntetőeljárás során –minimum- elemezni kell az elkövető személyét, az elkövetés körülményeit, továbbá az elkövető szándékát is. Nincs két teljesen egyforma eset. A jogállamiság elvét az sértené, ha minden elkövető ugyanazt a büntetést kapná függetlenül az egyéb tényezőktől. Ebben az esetben bíróságokra, és bírókra sem lenne szükség, pusztán valamilyen számítógépes programra…

Forrás: ATV; Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.