Pesti Srácok

Festékkel dobálta meg a Gulyásért és a diktatúra ellen tüntető a Terror Házát

Vörös ételfestékkel és vízibombával dobálta meg tegnap éjjel egy tüntető a Terror Házát. Az ATV kamerája előtt vágta hozzá az Andrássy úton található épülethez a festéket, majd a riporter érdeklődésére közölte, azért tette mindezt, mert nem ért egyet a Gulyás Mártonra és Varga Gergőre kiszabott büntetéssel. A politikai aktivistákat csütörtökön gyorsított eljárásban 300 illetve 200 óra közmunkára kötelezte aBudai Központi Kerületi Bíróság, amiért hétfőn a Sándor-palota épületére festékes flakonokat dobtak. Tényi István bejelentést tett az ügyben garázdaság vétség gyanúja miatt.

Néhány órával azután, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság gyorsított eljárásban közérdekű munka büntetéssel sújtotta garázdaság és rongálás miatt Gulyás Mártont és Varga Gergőt, pár száz tüntető vonult az Oktogonhoz, majd onnét a Terror házához, ahol egyikük úgy döntött megdobálja ételfestékkel az épületet. Az ATV stábja felvette, amint az illető nekivágja a Terror házának az ételfestéket, majd a riporter kérdésére azzal indokolj tettét, hogy nem tartja igazságosnak, hogy a két politikai aktivista 300 illetve 200 óra közmunkát kapott, amiért hétfőn - miután Áder János köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvény módosítását - festékkel megdobálták a Sándor-palotát. Hozzátette, azt szeretné tesztelni, hogy egy másik bíróság milyen ítéletet hoz majd az ügyében. Azért választotta a Terror Házát, mert egy közintézményt akart megdobni, aminek van jelképes értéke, ugyanis

PestiSracok facebook image

Elmondta azt is, hogy nem akart megsérteni senkit a Terror Háza megdobálásával, akit megsértett, attól elnézést kér.

Mindeközben Tényi István bejelentést tett Budapest VI. kerületének Rendőr-kapitányságán garázdaság vétség gyanúja miatt. Mint írja

Hozzáteszi,

Magyarország független, demokratikus, jogállam, melynek következtében a véleménynyilvánítás demokratikus eszközökkel történik. A Büntető Törvénykönyv egy keret, melyet a bírói gyakorlat tölt fel tartalommal. Arra számítani, hogy egy elkövető egy bűnért ugyanazt a büntetést kapja elképzelhetetlen, és irreális elvárás. A büntetőeljárás során –minimum- elemezni kell az elkövető személyét, az elkövetés körülményeit, továbbá az elkövető szándékát is. Nincs két teljesen egyforma eset. A jogállamiság elvét az sértené, ha minden elkövető ugyanazt a büntetést kapná függetlenül az egyéb tényezőktől. Ebben az esetben bíróságokra, és bírókra sem lenne szükség, pusztán valamilyen számítógépes programra…

Forrás: ATV; Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.