Pesti Srácok

Az oroszokat már nem igazán érdekli, hogy Sztálin 60 millió embert gyilkoltatott le

Az oroszokat már nem igazán érdekli, hogy Sztálin 60 millió embert gyilkoltatott le

Oroszországban 5 év alatt 51-ről 39 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik politikai bűncselekménynek tartják a sztálini megtorlásokat – áll a független Levada-központnak a Vedomosztyi című orosz napilap keddi számában ismertetett felmérésében.

A megkérdezettek egynegyede politikai szükségszerűségként fogja fel a megtorló intézkedéseket, és csak 26 százalék tartja Sztálint állami szintű bűncselekmény elkövetőjének. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi hatalom szerintük hogyan viszonyul a sztálini megtorlásokhoz, a válaszadók a legnagyobb arányban azt felelték, hogy ezen egyáltalán el sem gondolkodtak.

Az ekképp gondolkodók aránya a 2011-ben mért 21 százalékról 30 százalékra nőtt. Alekszej Grazsdankin, a Jurij Levada Független Elemzőközpont igazgatóhelyettese a Vedomosztyinak nyilatkozva kijelentette, hogy a közvéleményben 2014-ben következett be fordulat az elnyomás és más kérdések ügyében, amikor problémák keletkeztek a Nyugat viszonylatában, és megjelent egy olyan kemény vezető iránti igény, aki megfelel a szovjet mitológiának, ezért a Sztálinnal szembeni kritika szintje csökkent.

A szociológus szerint a múlt iránti közöny és az elnyomás megvitatásától való elzárkózás a történelem újabb, az aktualitásoknak megfelelő felülvizsgálatát jelenti. Nyikita Petrov történész, a Memorial orosz történeti és jogvédő szervezet tagja a lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy Oroszországban felnőtt egy olyan nemzedék, amely számára már távoliak a sztálini korszak eseményei, és amely keveset tud azokról. Petrov a jelenséget az emlékezetnélküliség és a hatalom rosszhiszeműségének szövetségeként jellemezte, amelynek célja szerinte az, hogy az emberek ne érezzék magukat a történelem részének, és hódolattal tekintsenek a jelenlegi hatalomra.

PestiSracok facebook image

Forrás: 888.hu. Vezető kép: WW2

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!