Pesti Srácok

Az oroszokat már nem igazán érdekli, hogy Sztálin 60 millió embert gyilkoltatott le

Az oroszokat már nem igazán érdekli, hogy Sztálin 60 millió embert gyilkoltatott le

Oroszországban 5 év alatt 51-ről 39 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik politikai bűncselekménynek tartják a sztálini megtorlásokat – áll a független Levada-központnak a Vedomosztyi című orosz napilap keddi számában ismertetett felmérésében.

A megkérdezettek egynegyede politikai szükségszerűségként fogja fel a megtorló intézkedéseket, és csak 26 százalék tartja Sztálint állami szintű bűncselekmény elkövetőjének. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi hatalom szerintük hogyan viszonyul a sztálini megtorlásokhoz, a válaszadók a legnagyobb arányban azt felelték, hogy ezen egyáltalán el sem gondolkodtak.

Az ekképp gondolkodók aránya a 2011-ben mért 21 százalékról 30 százalékra nőtt. Alekszej Grazsdankin, a Jurij Levada Független Elemzőközpont igazgatóhelyettese a Vedomosztyinak nyilatkozva kijelentette, hogy a közvéleményben 2014-ben következett be fordulat az elnyomás és más kérdések ügyében, amikor problémák keletkeztek a Nyugat viszonylatában, és megjelent egy olyan kemény vezető iránti igény, aki megfelel a szovjet mitológiának, ezért a Sztálinnal szembeni kritika szintje csökkent.

A szociológus szerint a múlt iránti közöny és az elnyomás megvitatásától való elzárkózás a történelem újabb, az aktualitásoknak megfelelő felülvizsgálatát jelenti. Nyikita Petrov történész, a Memorial orosz történeti és jogvédő szervezet tagja a lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy Oroszországban felnőtt egy olyan nemzedék, amely számára már távoliak a sztálini korszak eseményei, és amely keveset tud azokról. Petrov a jelenséget az emlékezetnélküliség és a hatalom rosszhiszeműségének szövetségeként jellemezte, amelynek célja szerinte az, hogy az emberek ne érezzék magukat a történelem részének, és hódolattal tekintsenek a jelenlegi hatalomra.

PestiSracok facebook image

Forrás: 888.hu. Vezető kép: WW2

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.