Pesti Srácok

OLAF-botrány: Demszkyék szándékosan okoztak kárt a fővárosnak és Magyarországnak

OLAF-botrány: Demszkyék szándékosan okoztak kárt a fővárosnak és Magyarországnak

A főváros korábbi, balliberális vezetése szándékosan kötött irreális szerződéseket a 4-es metróberuházás során, és az is bebizonyosodott, hogy kenőpénzek mozogtak – közölte Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a testület keddi ülése után. Szerinte Demszky Gábor volt főpolgármester és helyettesei pontosan tudták, hogy olyan szerződést akarnak megkötni, ami súlyosan hátrányosan érinti a fővárost, az államot és az Európai Bizottságot.

Indokolatlan vállalásnak nevezte, hogy 33 milliárd forintot előre, minden feltétel és garancia nélkül átutalt a BKV az Alstomnak; értékelése szerint ebből az előlegből lehetett kenőpénzt fizetni különböző érdekcsoportoknak. Bízik benne, hogy a hatósági vizsgálatok megerősítik ezt a gyanút – jegyezte meg. A kormánypárti politikus szerint az ülésen elhangzottak megerősítették azt is, hogy a beruházás politikai nyomásra indult el, annak ellenére, hogy előkészítetlen volt. Hozzátette: az is nyilvánvalóvá vált, hogy a főváros csak a látszat kedvéért hozott létre tenderbizottságot, amelyben lehetetlen helyzetbe hozta a köztisztviselőket és ellehetetlenítette a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szakmai munkát.

Bánki Erik kifejtette: Csordás Mihály, a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának volt vezetője, a tenderbizottság volt tagja beszámolójából kiderült, hogy olyan helyzetben végezte mérnökként a minősítő munkáját, ahol minden szakmai felvetését keresztülhúzták, s nem volt abban a helyzetben, hogy érdemi szereplője lehetett volna a döntéshozatali folyamatnak. Tüttő Kata, a tenderbizottság MSZP-s tagja a meghívás ellenére nem vett részt az ülésen – ismertette.

A fideszes politikus arra is kitért: Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos meghallgatása azt erősítette meg, hogy Demszky Gábor és Atkári János főpolgármester-helyettes közvetlen utasításokat adott a metróberuházással kapcsolatban. Ezek részben a projekt gyorsításával, részben közbeszerzésekkel voltak összefüggésben – fejtette ki, jelezve: ezek a politikai döntések jelennek meg az OLAF jelentésében is, amely 166 milliárd forint felhasználásának tisztázatlanságáról szól.

PestiSracok facebook image
Budai Gyula; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, volt elszámoltatási kormánybiztos azt hangoztatta: az előzetes teljesítés, a közbeszerzés kijátszása és a metrókocsik előzetes engedély nélküli legyártása mind azt feltételezik, hogy előre megállapodott szereplők voltak; a beruházás körül bábáskodó SZDSZ-MSZP városvezetés a saját haszna érdekében valósította meg azt. Ismertette, hogy az OLAF-jelentés az ő 2010 és 2011 közötti vizsgálatával azonos megállapításokat tartalmaz. Egyértelműen megállapítható, hogy a BKV a főváros kézi vezérlésével kötött szerződéseket, az Alstom pedig versenyelőnyt élvezett a metrókocsik gyártására kiírt pályázaton – fűzte hozzá.

Példaként említette, hogy a szerződéskötéskor súlyos visszásság volt, hogy a vételár felét, közel 33 milliárd forintot egy évvel a teljesítés előtt át kellett utalni a cégnek. Jogilag nehezen védhető az is, hogy a vételár több mint 10 százalékában határozták meg a kötbérmaximumot. Budai Gyula szerint teljesen egyértelmű, hogy a háttérben, a teljesítéstől függetlenül született egy megállapodás az Alstom és a főváros akkori vezetése között, hiszen előzetes típusengedély nélkül kezdték meg a 2-es és a 4-es metróvonalra 22-22 szerelvény legyártását.

Forrás: MTI. Vezető képünkön Demszky, Gyurcsány és Bajnai; Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.