Pesti Srácok

Clinton szerint a vereségéért a sajtó, a Demokrata Párt és az FBI a felelős

Clinton szerint a vereségéért a sajtó, a Demokrata Párt és az FBI a felelős

Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje szerdán egy kaliforniai konferencián tavalyi választási vereségéért a sajtót, a Demokrata Pártot és a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) okolta.

Az informatikai cégek szervezte konferencia pódiumbeszélgetésén Hillary Clinton ugyan egyetlen mondat erejéig közölte, hogy vállalja a felelősséget az elnökválasztási kampányban hozott döntéseiért, de aztán hosszasan hibáztatott másokat vereségéért. "Vállalom a felelősséget minden döntésemért, de nem ezért vesztettem" - fogalmazott.

A volt elnökjelölt hibáztatta a Demokrata Párt vezető szervét, a Demokrata Országos Bizottságot (DNC). Azt állította, hogy elnökjelöltté választása után a pártvezetés nem támogatta őt. "Elnökjelölt lettem, de semmit nem kaptam a Demokrata Párttól, amely anyagi csődben volt, döntésképtelennek bizonyult, és még az adatbázisa is szegényes vagy legfeljebb középszerű volt, gyakorlatilag nem is létezett. Nekem kellett pénzt nyomnom az Országos Bizottságba, hogy egyáltalán működőképes legyen" - fogalmazott Clinton.

Úgy vélte, hogy tovább nehezítette helyzetét az elnökválasztás kimenetelét befolyásolni szándékozó sokféle kísérlet. Utalt a Demokrata Párt Országos Bizottsága és saját kampányfőnöke magánlevelezésének feltörésére és a különféle "hamis hírekre". Nem nevezte meg konkrétan sem Donald Trump kampánycsapatát, sem Oroszországot, hanem így fogalmazott: a Kreml valamilyen formában segítséget kapott amerikaiaktól. Az oroszok vajon "honnan tudták, hogy milyen üzeneteket kell eljuttatniuk az amerikaiakhoz? Kivel egyeztettek, kivel játszottak össze?" - bújtatta sejtetésekbe a bizonyítékok nélküli vádakat.

PestiSracok facebook image

A volt elnökjelölt ismételten az FBI igazgatóját, James Comeyt is felelősnek nevezte saját vereségéért. Comey az elnökválasztás előtt pár nappal, 2016. október 28-án levélben tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy újraindítja a vizsgálatot Clinton külügyminiszterségének e-mail-botránya ügyében. "Nem látok bele ennek a fickónak a fejébe, de miután október 28-án rám zúdította ezt az egészet, azonnal zuhanni kezdett a támogatottságom" - állította Clinton.

Az FBI által vizsgált e-mail-botrány évekkel korábbra nyúlik vissza: külügyminiszterként Clinton nem csak a biztonságos külügyi elektronikus levelezési rendszert használta, hanem magánszerverről is bonyolított hivatalos ügyeket, és felmerült a gyanú, hogy így titkos információk kerülhettek ki a tárcától. A botrány végig beárnyékolta választási kampányát.

Az e-mail-botrányt "őrjítő tapasztalatnak" nevezve Clinton, és kivált a The New York Times című lap szerepét emelte ki. "Úgy kezelték az ügyet, mintha Pearl Harbor lett volna" - mondta, a második világháborúban a császári japán seregek légiereje által megtámadott hawaii Pearl Harborre célozva. Az egyébként mellette mindvégig határozottan kiálló The New York Timest azért kárhoztatta, mert rendszeresen és részletekbe menően tudósított az e-mail-botrányról.

A pódiumbeszélgetést vezető moderátor kérdésére Hillary Clinton azt mondta: nem pályázik többé választott tisztségre, de hozzátette, hogy nem marad távol a közélettől.

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.