Pesti Srácok

drMáriás kontra György Péter - nehézsúlyú megmondóemberek csörtéje az ÉS hasábjain, és azon túl

drMáriás kontra György Péter - nehézsúlyú megmondóemberek csörtéje az ÉS hasábjain, és azon túl

A március 11-én Kósa Lajos által megnyitott debreceni kiállításon drMáriás utóbbi években készült, vezető kormánypolitikusokat ábrázoló festményei szerepeltek. A képek különféle mesterek stílusában készült parafrázisok. A tárlatról György Péter írt morózus, személyeskedő hangnemben kritikát. Az írás a több évtizedes "baráti" és kollegiális viszony ellenére felháborította drMáriást. A művész válasza nem maradt el: Egon Schiele-t idéző provokatív aktban ábrázolta a György Pétert.

A botrányt kiváltó írásban nem a művek esztétikai elutasítása a meglepő, hanem az, hogy György Péter milyen személyeskedő megjegyzéseket tesz kollégájára.

A tények kedvéért: Komlós János ÁVH-ás vizsgáló, rendőr és kémelhárító tiszt volt, aki a kihallgató cellákban lábával és öklével, a rádiókabarékban pedig a szájával is a "pártot" szolgálta. Árkus József pedig a BM Operativ nyilvántartásában megbízható "volt informátorként" szerepelt. Továbbá: Árkus írta a Lenin fiúk című könyvet, amelyben „volt informátor” megörökítette a „Magyar Tanácsköztársaság hős védelmezőinek” történetét.

PestiSracok facebook image

Néhány bekezdéssel később György Péter:

nevezi drMáriás kiállított képeit.

A személyeskedés vádját megkerülendő vörös farokként is értelmezhető a következő részlet:

György Péter úgy "fideszbérencezte", "kotorékebezte" drMáriást, hogy korábban őt is érték hasonló "vádak". Györgyről kiderült: ő dolgozta volna ki az új Nemzeti Galéria múzeumi koncepcióját, valamint hónapokon át Baán László tanácsadója is volt. Végül - állítólag - a Liget-védő tüntetőkkel szembeni fellépésen "megsértődve" felmondta a szerződést. György azóta is kanosszát jár "bűneiért".

Természetesen drMáriást is meghívták az ÉS elmúlt hatvan évére visszatekintő, retrospektív képzőművészeti tárlatra, a képzőművész ide szánta provokatív, György Pétert ábrázoló művének premierjét. A képet azonban visszautasították. A tárlat szervezői nem akarták szerepeltetni a képet, mondván: nem illeszkedik a kiállítás koncepciójába.

drMáriás a 444 megkeresésére a következőt reagálta György Péter írására:

Az úri affér végére, kommentár nélkül: drMáriás és az ÉS tizennyolc év után végleg szakítottak egymással.

444.hu, PS; Fotó: drMáriás (Az eredeti kép címe: György Péter tanácsot ad a Ligetben; 80 x 100 cm, akril vásznon, 2017)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.