Ismét kimondták az európai integrációs politika csődjét
Szakadék van az európai muszlim közösségek csendes többsége (kétharmad) és aktív kisebbsége között – olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében. Egy aktív kisebbség a jelenleg uralkodó iszlámértelmezés pátján áll, beleértve az erőszakos módszereket és a terrorizmust is, a csendes többség viszont hiába nem rokonszenvez a szélsőséges elvekkel, nem ér el semmit, mert csak tétlenül figyeli a történéseket.
Az Integráció tesztje Brüsszelben címmű elemzésben a belgiumi, de főként a brüsszeli muszlimok integrációs tendenciáit vizsgálja egy januári felmérés eredményeire építve az intézet. Mint az uniós intézmények és a NATO székhelye, Brüsszel, stratégiai jelentőségű város, amelyben a jelenlegi becslések szerint a muszlimok 2030-ra várhatóan többségbe kerülnek – írták.
Az egyik legfőbb megállapítás szerint a muszlim csendes többség szívesen látna olyan iszlámértelmezést, amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba, illetve egy, a társadalmi kérdésekről – beleértve az etikát és az értékeket – folytatott párbeszédet a más vallásúakkal. Az előző csoporttal szemben viszont van egy aktív kisebbség, amely szilárdan hisz a kulturális és társadalmi elkülönülésben és a konfrontációban, bár ennél nagyobb gondot jelent az e jelenséggel szemben tanúsított passzivitás a csendes többség részéről. A többség-kisebbség ellentétet az is jól illusztrálja, hogy a muszlimok 91 százaléka határozottan elítéli a terrorcselekményeket, a fennmaradó 9 százalék viszont bizonytalan, vagy helyesli a támadásokat. A válaszadók 52 százaléka véli úgy, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná a jelenleg uralkodó dogmatikus olvasatától, ám 29 százalék tagadja, hogy szükség lenne erre.
Az elemzés kísérletet tesz annak a mostanra Európa-szerte egyre inkább erősödő álláspontnak az igazolására is, miszerint az eddigi európai integrációs intézkedések elégtelennek és tévesnek bizonyultak, amennyiben inkább az önkéntes elkülönülés feltételeit teremtették meg a tényleges beilleszkedés helyett. Ezért az újabb, hasonló civilizációs körből érkező, alacsony integrációs potenciállal rendelkező csoportok befogadására vonatkozó minden uniós és tagállami politikát sürgősen felül kell vizsgálni – áll az elemzésben.
MTI
