Pesti Srácok

Németországnak nem kellene parancsokat osztogatnia az EU-nak

Németországnak nem kellene parancsokat osztogatnia az EU-nak

Németországnak nem kellene parancsokat osztogatnia az Európai Uniónak - jelentette ki Ömer Celik uniós ügyekért felelős török miniszter csütörtökön Ankarában Angela Merkel német kancellár szerdai nyilatkozatára reagálva, amely szerint az unió és a Törökország között már meglévő vámunió kiszélesítésének folyamatát le kellene állítani.

Az európai és amerikai ügyekért felelős brit miniszterrel, Alan Duncannel tartott közös sajtótájékoztatón Celik szerencsétlennek minősítette a merkeli nyilatkozatot, amely szerinte az Ankara és Berlin közötti feszültséggel áll kapcsolatban. Mint mondta: egyetlen európai országnak sem lenne szabad hasonló kétoldalú viszály miatt parancsokat osztogatnia az unió intézményeinek. Az ilyen lépések gyengítik a közösséget - tette hozzá Celik.

A török miniszter rámutatott: a vámunió kiszélesítésére az Európai Unió tett javaslatot, amelyet most helytelenül egyfajta kegyként tüntet fel. A vámunió, amely a szabadkereskedelem élénkítését célozza, nemcsak Törökország, hanem Európa érdeke is - nyomatékosította.

Celik a sajtótájékoztatón azokra a török sajtóhírekre is kitért, amelyek szerint a tavalyi puccskísérlet operatív vezetője, Adil Öksüz Németországban tartózkodik, amihez Baden-Württemberg tartomány még ideiglenes engedélyt is kiállított neki. Celik kijelentette: a hivatalos közlések szerint Berlin sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja ezeket az értesüléseket, "aminek a diplomáciában egyértelmű a jelentése". Mint fogalmazott, egyetlen baráti országnak sem kellene befogadnia egy gyilkost.

PestiSracok facebook image

A török-német kapcsolatok a tavaly júliusi puccskísérlet óta folyamatosan romlanak. A berlini vezetés a múlt hónapban irányváltást jelentett be, és az eddiginél keményebb fellépést helyezett kilátásba Törökországgal szemben, arra hivatkozva, hogy Ankara a túlhajtott kormányzati tisztogatásokkal elfordul az európai értékektől. Sigmar Gabriel német külügyminiszter már akkor leszögezte: német részről elképzelhetetlen, hogy az EU tárgyalást folytasson Törökországgal a vámunió kiterjesztéséről.

Törökország 1963 óta társult viszonyban áll az Európai Gazdasági Közösséggel, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. Vámunióra 1995-ben lépett az EU-val. 2005-ben a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások, de a folyamat az utóbbi egy évben holtpontra jutott, és a felek a közelmúltig a vámunió fejlesztésére összpontosítottak.

MTI; Fotó: Milliyet

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.