Hamarosan megkérdezhetik, akarunk-e az euró-klubhoz tartozni
Nem az a kérdés, belépünk-e az eurózónába, hanem hogy milyen időpontot választunk hozzá – nyilatkozta Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök a 168óra.hu-nak. Hozzáette, az elemzők úgy látják, a német választások lezárulta után felgyorsulhat az unió követező fejlődési szakasza és ebben a légkörben az euró kérdése egy lesz, a legfontosabb ügyek közül.
Bod Péter Ákos az interjúban elmondta, miután a britek kilépnek az EU-ból, homogénebbé válik a közösség, az elemzők ráadásul úgy látják, hogy a német választások lezárulta után felgyorsulhat az unió követező fejlődési szakasza. Ebben a légkörben az euró „nem egy ügy lesz a sok közül, hanem az egyik nagy ügy olyanok mellett, mint a határok védelme vagy az unión belüli és a kívülről érkező migráció”. Hozzátette, hazánk a korábban megszabott, az inflációt, a költségvetés hiányát, a hosszú távú hitelek kamatait jelentő kritériumokat már teljesítette. A gyakorlatban ráadásul Magyarország már része az eurózónának.
A volt jegybankelnök az euró bevezetésének hazai hatásaival kapcsolatban elmondta, Szlovákiában például a magyarnak megfelelő szintűek voltak a jövedelmek, amikor jelentkeztek az euró előszobájának tartott ERM II-be, majd később átvették az eurót. Hangsúlyozta, a bérek kérdése nem lehet indok a kívülmaradásra. Az ezzel érvelő politikusokkal kapcsolatban megjegyezte,
akkor már becsületesebb azt mondani, hogy soha, mert nem akarjuk.
Hozzátette, korábban nemcsak itthon de Nyugaton is hiányzott az akarat, a lelkesedés és az őszinte bővítési szándék.
Bod Péter Ákos hangsúlyozta, hamar eljöhet a nap, amikor felteszik a kérdést Magyarországnak, hogy akar-e a klub tagja lenni, amire elég nehéz lesz nemet mondani. Ráadásul, amennyiben belépünk, ami leghamarabb három év múlva lehetséges, a magyar jegybankelnök is ott ül majd az asztalnál, ahol döntenek az ügyekben. Bod Péter Ákos arról is beszélt, az eurózóna szabályairól valóban kiderült, hogy át kell gondolni őket, mivel Görögország esetében a tagállamok túl sokáig voltak engedékenyek, viszont amikor pedig levonták a következtetést, az Európai Bizottság túl szigorú pozíciót vett fel.
A volt jegybankelnök szerint az eurónak rengeteg ismert gazdasági előnye van, amely befolyásolja életünket. Érdemes ugyanakkor belegondolni abba a nagatív jövőképbe, hogy minden uniós szomszédunknál euró van, csupán nekünk kell átváltanunk a pénzünket. Megjegyezte, akit negatívabban érinthet az euró bevezetése az éppen a jegybankelnök, a monetáris tanács tagjai, akik többé nem dönthetnek a kamatlábakról. Ők talán majd azt a hamis érvet veszik elő, hogy szuverenitási kérdés, ha a hatalmon lévő miniszterelnök nem teheti azt a pénzzel, amit szeretne. Bod Péter Ákos hangsúlyozta:
korunkban a szuverenitás más, mint volt fél évszázada, mélyebb tartalommal bír. Bárki bármit mond, az európai valutaövezethez tartozás erős nemzeti érdekünk.
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: 168ora.hu; fotó: hirado.hu
