Pesti Srácok

Hitler-maradványnak nevezte egy török lap Merkelt és Schulzot

Hitler-maradványnak nevezte egy török lap Merkelt és Schulzot

Adolf Hitler maradványainak nevezte az Aksam kormányközeli török napilap keddi száma Angela Merkel német kancellárt és kihívóját, a szociáldemokrata Martin Schulzot. Az Aksam szerkesztői a vonatkozó cikk címéhez horogkeresztet illesztettek, Merkelt pedig úgy ábrázolták, hogy a német vezető fekete betűkkel írt neve Hitler-bajuszt képezett a politikus orra alatt. A kancellár fényképe mellett szerepel két kisebb fotó Jean-Claude Junckerről, az Európai Bizottság elnökéről és Schulzról. Az írás felsorolja a Merkel és Schulz vasárnap esti televíziós vitájára adott hétfői török reagálásokat.

A jelenlegi német politikát és Hitlert párhuzamba állító cikkek már korábban is többször jelentek meg a török sajtóban, amikor a két ország viszonyában időre időre feszültség keletkezett. Recep Tayyip Erdogan török elnök márciusban pedig maga állította azt, hogy Merkel náci praktikákat alkalmaz, amiért nem engedte, hogy török miniszterek kampányoljanak Németországban. A szintén kormánypárti Sabah angolul megjelenő változata, a Daily Sabah hétfőn úgy fogalmazott, hogy a "gyűlölet magjai", amelyeket Merkel és Schulz ma ültetnek el, a közeljövőben társadalmi és politikai válságba sodorják Németországot. Az újság szerint Berlin a kiinduló pontja a világban tapasztalható populista hullámnak, a német főváros a neonácizmus központja, de világelső a gyűlölet-bűncselekmények tekintetében is. A Daily Sabah beszámolója ironikusnak nevezte, hogy a másfél órás vasárnapi tévévita legnagyobb részében a választásra készülő német politikusok Törökországgal voltak elfoglalva. Schulz kijelentette, hogy a tavalyi puccskísérlet utáni tisztogatással Ankara "átlépett minden határt", ezért megválasztása esetén kezdeményezi a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítását. Merkel óvatosabban fogalmazott, hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad "becsapni az ajtót", és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára. A német és a török kormány kapcsolatai a tavalyi puccskísérlet óta folyamatosan romlanak, a viszonyt konfliktusok egyre hosszabb sora terheli. A berlini vezetés júliusban irányváltást jelentett be, az eddiginél keményebb fellépést ígér, arra hivatkozva, hogy Ankara elfordul az európai értékektől.

PS/MTI, fotó:Mirror

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.