Pesti Srácok

Soltész Miklós: vannak, akik nem hisznek a magyarságban 

Soltész Miklós: vannak, akik nem hisznek a magyarságban 

Vannak olyanok, akik nem hisznek a magyarságban, vagy egyáltalán nem akarják, hogy megmaradjon - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap az Erkel Színházban tartott Határtalan Opera elnevezésű rendezvényen.

A rendezvényen a Magyar Állami Operaház a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségében közösségi tevékenységet vállaló magyar családokat látta vendégül az Erkel Színházban, ahol a meghívottak a Bánk bán című operát tekinthették meg. Az előadás előtt heten tettek ünnepélyes állampolgársági esküt.

Soltész Miklós az eskütétel előtt azt mondta: már több mint egymillióan kérték a honosítást, és ők hitet tettek a kereszténység, a magyarság, illetve a család mellett is. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja azokat az értékeket, amelyeket az elmúlt években vagy megmentettek, vagy megteremtettek, példaként említve a külhoni iskolák, templomok felújítását, építését. Hozzátette, fontos értéknek tekintik azt is, amit a családok képviselnek.

Az államtitkár úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

A jövő tavaszi választásokról szólva azt mondta: az országgyűlési választásokon lesznek olyanok, akik továbbra is az értékek mellett fognak dönteni, és lesznek az értékek rombolása mellett is "társaságok".

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület polgármestere beszédében emlékeztetett, hogy a 2010-ben megválasztott polgári kormány egyik első intézkedése volt a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást.

- mondta a polgármester. Hozzátette, a történelem megannyi sorscsapása sem volt elég ahhoz, hogy a magyarokat megingassa az összetartozásba vetett hitben, az együvé tartozás érzésében.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója elmondta, Erkel Ferenc volt az első főzeneigazgatója az operaháznak, amelyet 1884-ben nyitottak meg. A Himnusz megzenésítőjének munkásságát példaértékűnek nevezte a főigazgató. Az eskütétel, illetve az előadás előtt koszorúkat helyeztek el Erkel Ferenc mellszobránál a színház előterében.

MTI; Vezető kép: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.