Pesti Srácok

Soltész Miklós: vannak, akik nem hisznek a magyarságban 

Soltész Miklós: vannak, akik nem hisznek a magyarságban 

Vannak olyanok, akik nem hisznek a magyarságban, vagy egyáltalán nem akarják, hogy megmaradjon - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap az Erkel Színházban tartott Határtalan Opera elnevezésű rendezvényen.

A rendezvényen a Magyar Állami Operaház a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségében közösségi tevékenységet vállaló magyar családokat látta vendégül az Erkel Színházban, ahol a meghívottak a Bánk bán című operát tekinthették meg. Az előadás előtt heten tettek ünnepélyes állampolgársági esküt.

Soltész Miklós az eskütétel előtt azt mondta: már több mint egymillióan kérték a honosítást, és ők hitet tettek a kereszténység, a magyarság, illetve a család mellett is. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja azokat az értékeket, amelyeket az elmúlt években vagy megmentettek, vagy megteremtettek, példaként említve a külhoni iskolák, templomok felújítását, építését. Hozzátette, fontos értéknek tekintik azt is, amit a családok képviselnek.

Az államtitkár úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

A jövő tavaszi választásokról szólva azt mondta: az országgyűlési választásokon lesznek olyanok, akik továbbra is az értékek mellett fognak dönteni, és lesznek az értékek rombolása mellett is "társaságok".

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület polgármestere beszédében emlékeztetett, hogy a 2010-ben megválasztott polgári kormány egyik első intézkedése volt a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást.

- mondta a polgármester. Hozzátette, a történelem megannyi sorscsapása sem volt elég ahhoz, hogy a magyarokat megingassa az összetartozásba vetett hitben, az együvé tartozás érzésében.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója elmondta, Erkel Ferenc volt az első főzeneigazgatója az operaháznak, amelyet 1884-ben nyitottak meg. A Himnusz megzenésítőjének munkásságát példaértékűnek nevezte a főigazgató. Az eskütétel, illetve az előadás előtt koszorúkat helyeztek el Erkel Ferenc mellszobránál a színház előterében.

MTI; Vezető kép: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.