Az Iszlám Állam visszaszorult, most már Irak és a kurdok között puskaporos a hangulat

Egy iraki bíróság elrendelte szerdán a kurdisztáni függetlenségi népszavazást megszervező bizottság elnökének és két tagjának letartóztatását, azonban a legfelsőbb bíróság közölte: illetéktelen annak eldöntésében, mi legyen a sorsa a központi parlament azon kurd képviselőinek, akik elősegítették a referendum megszervezését, vagy maguk is szavaztak. Nem sokkal olyan hírek kaptak szárnyra, hogy az iraki kormányerők támadást terveznek a kurd területek ellen.

A kurd választási bizottság tagjainak letartóztatását a raszafai bíróságnál a Haider el-Abádi miniszterelnök vezette iraki nemzetbiztonsági tanács indítványozta, mert a kurd bizottság – Hendren Száleh elnök, valamint Jari Hadzsi Omar és Vahida Jofo Hermez – a legfelsőbb bíróság szeptember 18-i tiltó határozata ellenére megszervezte a referendumot az észak-iraki kurd autonóm régióban. A bírósági határozat miatt a kurd bizottság tagjai ezentúl nem hagyhatják el a kurd régiót, különben az iraki hatóságok letartóztatják őket.

A kurd függetlenségi népszavazást a bagdadi kormány és a parlament már szeptember elején törvénytelennek minősítette és elutasította. A parlament mintegy hatvan kurd képviselőjének nagy többsége azóta nem vesz részt a törvényhozás munkájában, egy részük bojkottálja az üléseket, másokat az arab képviselők nem engednek be az ülésterembe. A népszavazás után a parlament a legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy megállapítsa, a parlamenti munkát bojkottáló kurd képviselők megsértik-e ezzel alkotmányos esküjüket, és ha igen, akkor hogyan büntethetők. A bíróság ebben mondta magát illetéktelennek szóvivőjének szerdai közlése szerint.

Gazdasági szankciók után jön az újabb háború?

Irak gazdasági szankciókat vezetett be saját, kurd autonóm tartománya ellen, a pénzügyi felügyelőbizottság pedig azt vizsgálja, hogy mely kurd tisztségviselők húzhattak hasznot jogtalanul a térség olajbevételeiből, és lépéseket kezdeményeznek ellenük. Az észak-iraki Kurdisztán 2014 óta a bagdadi központi kormánytól függetlenül exportál kőolajat, ami a térség egyik fő bevételi forrásának számít. Az iraki olajügyi minisztérium kedden elrendelte a Kirkuk városából Törökországba vezető, a kurd régiót megkerülő olajvezeték helyreállítását, azonban a kurd erők az autonóm tartományon kívül eső, további kurd lakta területeket is ellenőriznek, beleértve Kirkuk városát.

Erbíl és Bagdad is párbeszédet sürget, de a kurd kormányzat nem hajlandó megsemmisíteni a népszavazás eredményét, ami a tárgyalások iraki vezetés által támasztott előfeltétele. Emiatt a szankcióknál komolyabb súrlódás is szóba jött már, hiszen az észak-iraki Kurdisztán biztonsági tanácsa Twitter-üzenete szerint, az iraki hadsereg és a vele szövetséges milíciák, továbbá a szövetségi rendőrség alakulatai támadásra készülnek a kurdok ellen Kirkuk és Moszul térségében. A közlést egy névtelenséget kérő kurd tisztviselő is megerősítette, Bagdad viszont visszautasította.

– mondta a kormány szóvivője, noha korábbi értesülések szerint katonákat vezényeltek a közelbe.

Arról, hogy mit jelenthetnek a kurdok a Közel-Kelet további sorsában, korábban

és

írtunk.

MTI