Jöhet a kurd függetlenség: minden borulhat a mai népszavazás után
Ma tartják Kurdisztánban azt a rég megálmodott referendumot, amely a kurd régiók állami szintű függetlenségéről szól. Az első Öböl-háború óta autonómiát évező kurdok már 2005-ben tartottak egy statisztikai jellegű népszavazást, majd 2014-ben az Iszlám Állam elleni harc miatt el kellett halasztani az „éles” változatot. A PestiSrácok.hu-nak a Magyarországon Élő Kurdok Egyesületének elnöke, Raouf Hallo elmondta, 90 százalék a valószínűsége, hogy érvényes lesz a népszavazás, az eredményt pedig néhány éven belül mindenki kénytelen lesz elismerni a jelenlegi fenyegetőzések ellenére. A referendum mindenképpen felforgatja majd a régió jelenlegi „rendjét”.
A négy országban élő, nagyjából harmincmilliós kurd nemzet soha nem rendelkezett saját állammal, területeiket mindig is államhatárok választották el egymástól, éppen ezért a térségbeli konfliktusok sokszor őket sújtották a legkeményebben. Nem véletlen, hogy régóta dédelgetett álom a független Kurdisztán megalapítása. Most azonban elérkezett a nagy nap, a kurdok ma nyilvánítanak véleményt arról, szeretnének-e függetlenek lenni. A kampány hivatalosan szeptember 5-e óta tart, a szavazás pedig – a diaszpóra körében – már szombaton megkezdődött, és egészen ma este 8 óráig tart.
Szinte biztosan meglesz, amire évek óta várnak
A Magyarországon Élő Kurdok Egyesületének elnöke a PestiSrácok.hu-nak elmondta: az eddigi részvételi adatok bíztatók, hiszen már rengetegen szavaztak, és ma estig a számuk tovább fog növekedni. Raouf Hallo úgy vélte, szinte biztos, hogy számukra pozitív lesz az eredmény, amelyet a nemzetközi közösség már kénytelen lesz komolyan venni – annak ellenére, hogy a legtöbb ország nagyon nem szeretné, hogy a kurd egység megvalósuljon.
A kurdok függetlenségi törekvése egyébként mindig is jogos volt, hiszen saját nyelvet beszélnek, illetve területileg nagyjából egy egységes tömbben élnek, ezért teljesen megalapozott, hogy legyen saját országuk. Ráadásul a kurdok az Iszlám Állam elleni küzdelem élharcosaiként lettek ismertek az elmúlt időszakban, és olyan harcokat is fölvállaltak, amelyeket mások nem. Ez szintén jó alapot teremt igényeik benyújtására. Ám a sors fintora: annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és a nyugati hatalmak elismerését is kivívták ezzel, nem sokan támogatják őket. A referendumot még az ENSZ sem támogatja, aminek valószínűleg az az oka, hogy a világszervezet fél egy újabb területi konfliktustól, illetve egy hatalmi átrendeződéstől az Iszlám Állam elleni harc kellős közepén. Az Egyesült Államok ellenvetésének egyik oka lehet, hogy miután bevonultak Irakba, megpróbálták megszilárdítani hatalmukat a térségben, így az az érdekük: a rendszer megmaradjon az általuk elképzelt állapotában. Donald Trumpnál azonban nem lehet jóslatokba bocsátkozni, az eddigi tapasztalatok szerint az ő hozzáállása bármilyen irányba változhat...
Az ellenzők közül Törökország állítólag „sokat puhult” az elmúlt időszakban a Magyarországon Élő Kurdok Egyesületének elnöke szerint. Raouf Hallo a PestiSrácok.hu-nak azt nyilatkozta, a törökök és a kurdok között 2 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom van éves szinten, ami nem elhanyagolható, így nem lehet komolyan venni azt a fenyegetést, hogy Törökország egy érvényes referendum esetén lezárná a határokat. Ez nem lenne számukra kifizetődő – mutatott rá Hallo. Ezt az is bizonyítja, hogy Erbílben rengeteg a török érdekeltség: éttermek, szállodák, tehát a kapcsolat fontossága letagadhatatlan.
Ennek ellenére a fenyegetőzések hétfőn is folytatódtak: Recep Tayyip Erdogan török államfő Isztambulban újból szankciókkal fenyegette meg az észak-iraki kurd autonóm régiót. Erdogan elmondta: a határon jelen pillanatban csak Törökországból Irakba lehet átlépni, de az elkövetkező napokban mindkét irányban lezárják majd a forgalmat. A török elnök annak lehetőségét is felvetette, hogy Ankara elzárja az Észak-Irakból kiinduló olajvezetéket, így gátolva a nyersanyag exportját. Az államfő egyúttal arra is figyelmeztette Erbílt, hogy a török haderő nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot múlt hétfőn az Észak-Irakkal határos délkelet-törökországi Sirnak tartomány Silopi körzetében.
Egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk.
– fogalmazott.
Törökország és Irán, azaz azok a szomszédok, ahol többmilliós kurd kisebbség él, rettentően tiltakoznak, sőt, fenyegetőznek.
Raouf Hallo azt is elmondta, a legfontosabb, hogy Bagdaddal sikerüljön érdemben tárgyalásokat folytatni az olajban gazdag régió kincseinek kitermeléséről. Kurdisztánt egyébként ezen kívül már szinte semmi nem köti Irakhoz, kivétel talán még a közös pénznemet, és az adózási rendszer, de ezekkel a dolgokkal kapcsolatban rendkívül kiélezett a vita. Ennek oka, hogy a kurdok egy ideje nem nagyon fizetnek már adót, ezzel szemben viszont nem kapják az iraki olajbevételekből nekik járó 17 százalékos részt, amelyre népességarányosan jogosultak. Kurdisztánnak egyébként önálló kormánya, rendőrsége, hadserege (pesmerga) és titkosszolgálata van.
Vannak azért jó barátok
De talán nem az egész világ van a kurd törekvések ellen: Izrael nyíltan kiáll a népszavazás mellett, ami pedig nyomást gyakorolhat az Egyesült Államokra (ahol James Mattis amerikai védelmi miniszter kérte, a harcok miatt halasszák el a referendumot) és az ENSZ-re is, hogy változtassák meg álláspontjukat az ügy kapcsán. Az egyébként nem világos, miért van olyan jó kapcsolat Izrael és a kurdok között; az egyik ok többek között Irán közös utálata lehet.
Raouf Hallo hozzátette: általában a kelet-európai országok is szimpátiát mutatnak a kurdok iránt, illetve ott van még Oroszország, amely a véleménynyilvánítástól egyelőre tartózkodik, de nem valószínű, hogy elleneznék a népszavazást. Ez főleg az energiaszektor miatt lehet, ugyanis a kurdoknál rengeteg a gáz és az olaj, illetve az irakinál kedvezőbb termelési feltételeket szabnak. Kurdisztán energiaszektora az utóbbi években egyre vonzza a külföldi tőkét, és hamarosan Európa gázellátására is készen állna. Vlagyimir Putyin orosz és Barzani kurd elnök találkozóján a két fél hosszútávú kulturális és gazdasági együttműködésről egyezett meg. Ez a magyaroknak sem közömbös lehetőség.
Forrás: MTI, kurdmedia.hu, geopoliticalfutures.com; Vezeőt kép: Iraq Oil Report
