Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A Teréz körúti robbantóhoz is eljuthatott az Iszlám Állam oktatófilmje

PPestiSrácok.hu Forró drót 2017. október 30. 07:58
A Teréz körúti robbantóhoz is eljuthatott az Iszlám Állam oktatófilmje

A Magyar Nemzeti Arcvonal által terjesztett, az Iszlám Állam módszereit bemutató oktatóvideó eljutott a körúti robbantás gyanúsítottjához is. Hogyan kell mozgó járőröket felrobbantani? – a Zoom.hu szerint P. László kiemelt figyelmet szánt a film ezen részére, amelyet a nyomozók megtaláltak a lakásán.

A Zoom.hu információi szerint a Teréz körúti robbantóként ismert P. Lászlónál is megtalálták az Iszlám Állam oktatófilmjét, amit 2014 előtt magyar narrációval és feliratozással, 2000-2500 példányban terjesztett a bőnyi rendőrgyilkossággal gyanúsított Győrkös Istvánhoz köthető Magyar Nemzeti Arcvonal. A Zoom.hu úgy tudja, P. kiemelt figyelmet szentelt azoknak a részeknek, amelyeken a járőrök elleni út menti robbantások szerepelnek, a nyomozók ezeket a részeket is megtalálták. A portál értesülését a Teréz körúti robbantó ügyében eljáró Központi Nyomozó Főügyészség nem kívánta kommentálni.

A Teréz körúti robbantó ügyvédje egyelőre nem látta a nyomozati anyagok között a filmet

Szikinger István, P. László védője a Zoom.hu érdeklődésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az információt. Azt mondta, nagy mennyiségű nyomozati anyagot kapott az ügyészségtől az iratismertetést követően, amit még nem tudott maradéktalanul átnézni. Az általa eddig áttanulmányozott iratok között nem látta a szóban forgó filmet. P. László 2016. szeptember 24-én este a budapesti Teréz körúton házi készítésű bombát robbantott két járőröző rendőr mellett. A hátizsákba rejtett pokolgépet egy kapualjból, távirányítással hozta működésben. A gyanúsított a bomba erejének fokozása miatt nagy mennyiségű szöget is tett a hátizsákjába. Volt olyan szög, amelyet később közel kétszáz méterre a robbanás epicentrumától találtak meg a helyszínelők. A nyomozók szerint kész csoda, hogy a két rendőrön kívül senki nem sérült meg. Sőt, már az is óriási szerencse, hogy a járőrök túlélték a támadást és azóta újra szolgálatba tudtak állni.

PestiSracok facebook image

Forrás: Zoom.hu, fotó: MTI

Kapcsolódó témák
robbantás bőnyi gyilkosság teréz körúti robbantás p. lászló
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.