Pesti Srácok

Amerika megakadályozná az ISIS visszatérését Szíriába

Amerika megakadályozná az ISIS visszatérését Szíriába

A 888.hu oldalán olvasható, hogy az Egyesült Államok nem távozik Szíriából addig, amíg az ENSZ égisze alatt folytatott genfi béketárgyalásokon előrelépés nem történik – jelentette ki Jim Mattis amerikai védelmi miniszter hétfőn.

– szögezte le Mattis nyugalmazott tábornok, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok addig folytatja a küzdelmet az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel, amíg azt jónak látja. Hangsúlyozta, hogy Washingtonnak tennie kell valamit az ISIS visszaszorulásával előállt új helyzettel, nem lehet csak a konfliktus katonai aspektusával foglalkozni, majd "jó szerencsét" kívánni a továbbiakhoz. Mattis ezzel vélhetően arra utalt, hogy az Egyesült Államok nagyobb szerepet kíván vállalni a szíriai háború politikai rendezésében, jelenlétével pedig azt fogja sulykolni, hogy vele is számolni kell – írja az MTI. Közölte: az amerikai hadsereg hosszú távú célja az "ISIS 2.0" visszatérésének megakadályozása. Kifejtette, hogy a terrorszervezet még nem adta fel a harcot. Ezzel arra utalt, hogy a dzsihadisták hiába gyengültek meg, továbbra is veszélyt jelentenek.

A védelmi miniszter emlékeztetett, hogy Washington célja az ISIS legyőzése mellett mindig is a konfliktus diplomatikus úton történő rendezése volt. Nyomatékosította, hogy fokozatosan kell demilitarizálni Szíria különböző területeit, megteremtve annak lehetőségét, hogy a menekülésre kényszerült emberek hazatérhessenek otthonaikba. Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak csúcstalálkozója alkalmával a minap kiadott közös nyilatkozatukban leszögezték: a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása.

PestiSracok facebook image

Trump és Putyin ismét megerősítette Szíria szuverenitása, egysége, területi épsége és világi jellege iránti elkötelezettségét, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával összhangban.

Megfigyelők szerint Moszkva azonban az utóbbi évben kezébe vette a szíriai konfliktus rendezését, hogy – kritikusok szerint – saját szájíze szerint alakítsa ki a háború utáni Szíriát. A Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimét támogató Oroszország az ugyancsak Damaszkusszal szövetséges Iránnal és a korábban Aszad távozását követelő Törökországgal több béketárgyalást is levezényelt a kazahsztáni Asztanában. A legutóbbi forduló után Moszkva bejelentette a Szocsiban esedékes "Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusának" elnevezett, egy új alkotmány felvázolását, s ennek folyamatába a közel-keleti ország összes nemzeti és politikai csoportjának a bevonását célul kitűző békekonferenciát. A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Asztanában. Megfigyelők szerint míg mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya, a genfi és asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Míg a kazah fővárosban látszólag előrehaladás történt, az ENSZ közvetítésével Genfben rendezett béketárgyalások több fordulója is zátonyra futott.

Oroszország és Irán célja vélhetően az, hogy bebetonozzák a két országgal közeli szövetségben álló Aszad-rezsimet, és egyúttal biztosítsák pozíciójukat a stratégiai jelentőségű közel-keleti országban.

A genfi tárgyalásokon az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015 decemberében elfogadott 2254-es számú határozatának mentén próbálnak előrehaladást elérni. A határozta a szíriai politikai átmenetről értekezik, a dokumentum értelmében a polgárháború dúlta közel-keleti államban fél éven belül egységkormányt kellene felállítani, egy új alaptörvényt kidolgozni, illetve másfél éven belül parlamenti és elnökválasztást tartani az ENSZ felügyelete alatt. Törökország hétfőn közölte, hogy az amerikai hadseregnek tizenhárom támaszpontja van Szíriában, míg Oroszországnak csak öt. Az Ankara által terroristáknak tekintett, amerikai támogatású észak-szíriai kurd fegyveresek szerint az Egyesült Államok hét bázist hozott létre a lassan hét éve háború sújtotta közel-keleti ország északi területein.

Forrás: MTI/888.hu; Vezető kép: National Review

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.