Pesti Srácok

Az LMP az évszázad tudományos üzletét szeretné tönkretenni

Az LMP az évszázad tudományos üzletét szeretné tönkretenni

A balliberális sajtó hetek óta lázban ég, ha a Debreceni Egyetemről esik szó. A Demokrata utánajárt a történteknek, hogy megértse, mi történt, és miért. Nyilvánvalóan nem a puszta véletlen műve, hogy Szél Bernadettet, Gémesi Györgyöt és egy sértett volt rektort találták az események mögött, akik most minden lehetséges irányból támadják az intézményt. Úgy néz ki, az oka egy kiépült átfogó politikai terv, amely többek között az évszázad üzletét, az egyetem Roszatommal kötött megállapodását is megtorpedózná.

- írja a Demokrata.

A lap hangsúlyozza, az időzítés és a helyszín nem véletlen, az LMP társelnöke ugyanis “azért választotta a debreceni Egyetem teret, és azért ostorozta hosszan Szilvássy Zoltán rektort, a magyar kormányt és Oroszországot, mert társtettese egy mára kiépült átfogó politikai tervnek, amely többek között az évszázad üzletét, az egyetem Roszatommal kötött megállapodását is megtorpedózná”.

PestiSracok facebook image

A bonyolult ügy kezdőpontján sértett emberek találhatóak a lap szerint: "volt rektorok, egyetemi tanszékvezetők, tanárok állnak, akiknek mindenekelőtt Szilvássy Zoltán rektorral van baja, akit 2013-ban a módosított felsőoktatási törvény alapján törvényesen neveztek ki, annak ellenére, hogy ez többeknek nem esik jól".

A Demokrata hozzáteszi: 2014-re a Debreceni Egyetem eljutott a teljes szervezetlenség, észszerűtlen gazdálkodás állapotába, a támogatások nagy része elfolyt, különféle kiszervezésekkel, megbízásokkal hatalmas pénzösszegek tűntek el a süllyesztőben. Állítólag a helyzet odáig fajult, hogy már nemcsak kiszolgáló, de jól fizető alaptevékenységeket is kiszerveztek magáncégeknek, amelyek szerződéses hálójából ma is csak fokozatosan sikerül kiszabadulni.

Szilvássy rektorsága alatt azonban a Debreceni Egyetem minden téren látványosan előrelépett, a több milliárdos belső mínuszból pluszba fordultak át, nőttek a saját bevételek, csökkentek a fajlagos kiadások, észszerűsödött és átlátható lett a gazdálkodás. Éppen ezért a hajdani rektorok, pártfunkcionáriusok, szakszervezeti vezetők folyamatosan kerestek támadási felületet, annak érdekében, hogy vissazszivároghassanak a köztudatba.

A lényeg pedig most jön: a lehetőség akkor érkezett el, amikor az egyetem stratégiai megállapodást kötött a Roszatommal. Ezt a szerződés lehet akár az évszázad üzlete is Debrecenben, ugyanis miközben az orosz óriásvállalat különböző radioizotópokat állít elő az orosz atomreaktorokban, addig az egyetem orvosi felhasználást lehetővé tevő izotóp hordozókat fejleszt és gyárt majd. Ezen túl a Roszatom a Debreceni Egyetemre támaszkodva hozza létre Európai Atomenergetikai Képzőközpontját. Mi ez, ha nem hatalmas lehetőség.

A megállapodás következményei beláthatatlanok, hiszen nemcsak milliárdok áramlanak majd közvetlenül a Debreceni Egyetemre, a városba és az országba, nemcsak új munkahelyek jönnek létre, de a régió tudományos fellegvára is lesz Debrecen, sőt, az intézmény akár globális szereplő is lehet azáltal, hogy maga szállít a világ minden részére. Az sem elhanyagolható, hogy az orosz atomenergiával kapcsolatos technológiai, tudományos információk és know-how birtokosa lenne ezáltal.

A Demokrata cikke hangsúlyozza: nemigen tudunk példát, hogy az oroszok bárki mással megosztanák gondosan őrzött szakmai titkaikat.

A Paks 2 ellen rögeszmés hadjáratot viselő Szél Bernadett és az LMP persze azonnal ráment a témára, annak ellenére, hogy a debreceni központ “nem Paks 2 kiszolgálója, hanem a Roszatomon keresztül 36 atomerőmű személyzetének képzőközpontja lesz”.

A lap rámutat, hogy “még az sem zavarja az LMP-t, hogy az egyetemnek fontos megállapodásai vannak globális amerikai, kínai, indiai és német partnerekkel is, szó sincs tehát arról, hogy az orosz szál az egyetlen volna”.

Az üggyel összefüggésbe hozható Vlagyimir Putyin elnök díszpolgári kitüntetése is, amely a baloldali sajtóban főbűnként jelent meg, holott “az inkább figyelmes gesztus az egyetem részéről a partnerség tekintetében”.

Szélnek, Gémesinek és Fábiánnak a közös célja jól láthatóan az, hogy aláássa a Roszatom-szerződést, oroszellenes hisztériát keltsen, hiszen a baloldalnak nagyon is kapóra jönne az egyetem körüli hazugságáradat, a felkorbácsolt indulatok, melyektől azt remélik, befolyáshoz juttatja őket. Azt remélik, Orbán Viktorra és a magyar kormányra hullik vissza a rágalomözön.

A Demokrata szerint a mesterségesen felkorbácsolt hullámok azonban hamarosan elülnek, az élet majd folyik tovább, a már bizonyított és az intézményt konszolidáló Szilvássy Zoltán rektorsága alatt.

Az eredeti írás itt olvasható.

Forrás: Demokrata; Vezető kép: Magyar Hírlap

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.