Pesti Srácok

„A cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni”

„A cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni”

Az ellenzéki médiában ellene felhozott vádakat tételesen cáfolta, ám cáfolatát mégsem közölték le, ezért azóta nem hajlandó asszisztálni az ellene indított médiahadjárathoz – nyilatkozta a szerdai Demokratának Farkas Flórián országgyűlési képviselő, a Lungo Drom elnöke. Kiemelte: a botránypolitizálás nem ért célt, mert a cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni.

Az interjúban Farkas Flórián elmondta, semmilyen büntetőeljárás nem folyik ellene, tehát hazugság az a kérdésbe csomagolt állítás, amit ezzel kapcsolatban tett egy jobbikos politikus a parlamentben. Szerinte ezek mögött a sugalmazások mögött az áll:

Mindennek az a célja Farkas Flórián szerint, hogy

PestiSracok facebook image

A politikus tudatta, hogy sikeres a felzárkózáspolitika, és az a 2011 és 2015 közötti időszak volt a legeredményesebb az ORÖ életében, amikor ő volt annak a vezetője. Az ellenzéknek viszont nincs szakmai programja, nem tud mit kezdeni a cigányüggyel, így hát nem marad más számukra, mint a botránypolitizálás – tette hozzá Farkas. Megjegyezte: annak idején majd mindegyik ponton tételesen cáfolta az ellene a sajtóban fölhozott vádakat, ám az ellenzéki média ezekről nem adott hírt – ez az oka, hogy azóta nem hajlandó részt venni a cigányságot lejárató ellenzéki médiahadjáratban.

A cigányság a Fideszre szavaz

A Lungo Drom vezetője úgy vélte, az ellenzék reménytelen helyzetben van, és tudják, hogy

Szólt arról is, hogy a balliberális kormányzás idején a cigányügy volt a „politika cigánysora”. Az úgynevezett jogvédők és baloldalinak mondott megélhetési cigány vezetők, aktivisták pedig rendre botrányokat generáltak, ám sikertelenül próbálták a cigányságot a baloldalhoz láncolni, mivel nem ismerték a cigányság valódi lelkületét.

– mutatott rá Farkas Flórián. Kiemelte: a Lungo Drom tizenhat éve kötött megállapodást a Fidesszel, amivel politikailag hazataláltak, a mesterséges botránykeltéssel pedig nem sikerült a szervezetet eltávolítani a kormánypárttól. Az újabb, májusban kötött megállapodás alapján pedig a következő országgyűlési és önkormányzati választásokon is együttműködnek a kormánypártokkal. A felzárkózáspolitika eredményei között említette, hogy 2016-ra 185 ezerre csökkent a mélyszegénységben élők száma, a közfoglalkoztatási programon keresztül több százezer cigány ember tudott bekapcsolódni a munka világába. „Ahogy a balliberális kormányok próbálták, segéllyel nem lehet felzárkóztatni a cigányságot” – tette hozzá.

Forrás: Demokrata. Vezető kép: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.