Pesti Srácok

Rendőrgyilkosság: szorítja az idő az ügyészséget a hungarista Győrkös ügyében

Rendőrgyilkosság: szorítja az idő az ügyészséget a hungarista Győrkös ügyében

Heteken belül döntenie kell a nyomozó ügyészeknek a Bőnyben több mint egy éve elkövetett rendőrgyilkossággal gyanúsított id. Győrkös István elleni vádemelésről, aminek legkésőbb december 21-ig meg kell történnie. A Központi Nyomozó Főügyészség várhatóan sajtótájékoztatón jelenti be a félkatonai Magyar Nemzeti Arcvonal alapítójával kapcsolatos döntést – írta a Magyar Idők.

Szorítja a határidő a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) győri regionális osztályát a bőnyi rendőrgyilkosság ügyé­ben. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a nyomozás befejezését követő kilencven napon belül el kell dönteniük, hogy mi a következő lépés. A KNYF helyettes szóvivője, Kovács Katalin az ügyről nem nyilatkozott, ám általánosságban elmondta: az ügyész a nyomozás iratainak megismerését követően harminc napon belül dönt a vádemelésről, a nyomozás felfüggesztéséről, annak megszüntetéséről, a vádemelés elhalasztásáról, illetve a további nyomozási cselekmények elvégzéséről. Ezen határidőt az ügyészség vezetője harminc nappal meghosszabbíthatja, ezen túlmenően pedig, nagy terjedelmű ügyben a felettes ügyész legfeljebb kilencvennapos határidőt is engedélyezhet.

Miután az ügyben az iratismertetés szeptember 21-én megtörtént, már a harmadik harminc napban jár a vádelőkészítés, és december 21-ig mindenképpen döntést kell hozni a kérdésről. Az eljárás során eddig a KNYF-től, illetve a rendőrgyilkosság gyanúsítottjának, id. Győrkös Istvánnak az ügyvédjétől származó információk alapján annyi kimondható, minden bizonnyal vádemelés születik, illetve kizárható, hogy megszüntetik az eljárást.

Id. Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberöléssel, illetve lőfegyverrel visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség, és várhatóan ezzel is vádolja meg a férfit, miután a tényállás a nyomozás végén sem változott. A büntető törvénykönyv szerint az emberölés többszörösen minősített esetéről van szó, ami akár életfogytiglani fegyházzal is büntethető.

PestiSracok facebook image

A félkatonai Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója, id. Győrkös bőnyi házához 2016. október 26-án érkeztek házkutatásra a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói. A nyomozás adatai szerint a belépő Pálvölgyi Péter őrnagyot, az NNI főnyomozóját a gyanúsított illegálisan tartott gépkarabélyával homlokon lőtte, s a lövedék áthaladt a koponyáján. A főtiszt azonnal meghalt. Mögötte érkező társai pisztolyokból tüzet nyitottak, és meglőtték id. Győrköst. A vizsgálat egyértelműen kizárta a baráti tüzet, azaz hogy az főtisztet saját bajtársai lőtték volna le.

Forrás: Magyar Idők. Fotó:

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.