Pesti Srácok

Világviszonylatban is egyedülálló rendszert fejlesztett ki a hazai légiforgalom irányító HungaroControl

A HungaroControl korszakalkotó fejlesztése, a Remote Tower távoli toronyirányítási rendszernek köszönhetően a közepes méretű és forgalmú repülőterek közül először a világon a Budapest Airport (BUD) le- és felszálló repülőgépforgalmát lehet a helyszíntől függetlenül is biztonságosan irányítani. A fejlesztést Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója adta át kedden.

A Budapest Airport (BUD) le-és felszálló repülőgépforgalmát jelenleg a magyar légiforgalmi irányítók Ferihegy emblematikussá vált, 34 éves irányítótornyából vezérlik. A HungaroControl fejlesztésének, a „virtuális” torony (rTWR) koncepciónak köszönhetően a magyar légiforgalmi irányítók készen állnak arra, hogy a repülőtér le- és felszálló repülőgépforgalmát ne a helyszíni toronyból, hanem távolról, egy virtuális toronyból navigálhassák – a hasonló méretű és közepes forgalmat bonyolító repülőterek közül a Ferihegyi lesz a világ első távvezérelt repülőtere.

" A HungaroControl egy olyan brand, amely magában foglalja a precizitást, a pontosságot , a hatékonyságot, a világszínvonalú technológiát és a folyamatos minőségfejlesztést."- foglalta össze Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az átadón.

A magyar koncepció alapja a meglévő földi felügyeleti rendszer és egy kamerahálózat kétirányú integrációja, amivel hosszabb távon is biztonságos és megfelelő forgalmi kapacitású szolgáltatás nyújtható. Az rTWR-nek köszönhetően a repülőtéri környezet képét egy videófalon követhetik nyomon az irányítók. A virtuális torony maximálisan kihasználja a korszerű technológiák kínálta lehetőségeket. A 14 kamera közül 3 zoom- és infraképességekkel is bír, amelyek extrém időjárás esetén is gondoskodnak a megfelelő láthatóságról. Az irányítók igényeire szabott módon jelenítik meg mindkét futópályát és a teljes forgalmi előteret, valamint további újítás, hogy az élőkép címkézhető grafikai szimbólumokkal és repülési adatokkal, amelyek segítenek a repülési szituációk hatékonyabb kezelésében. Az innovációnak köszönhetően még biztonságosabbá válik a repülés, és fokozható a légiforgalmi irányítók szituációs figyelme is.

„A fejlesztési tárca minisztereként értelemszerűen ösztönzök mindent, ami fejlődés, de a HungaroControl ezúttal nem csak fejlesztett, hanem mert nagyot álmodni és világelsőként fejlesztette ki a távoli toronyirányítást közepes méretű és forgalmú repülőtéren. Ez a 21. századi innováció, a légi navigációs rendszereket érő folyamatos kihívásokat nemcsak, hogy megválaszolja, de előttük jár. A projekt sikerét a HungaroControl professzionalizmusa, megbízhatósága és elkötelezettsége garantálta.” – fogalmazott Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a keddi átadó ünnepségen.

"Ezzel a technológiával értékesebb és személyre szabottabb vizuális információ nyerhető, amellyel fokozható a biztonság általános szintje. "- összegezte Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója

„2020-ra a HungaroControl Budapesten folyamatos éles üzemmódban tervezi üzemeltetni a távoli toronyirányítást. Mivel a remote tower technológia költséghatékony üzletfejlesztési platform a regionális és szezonális repülőterek számára, a koncepció iránt világszerte számos nemzetközi partner is érdeklődik.” – mondta köszöntőjében Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója.

Az előrejelzések szerint 2030-ra az Európa felett közlekedő repülőjáratok száma elérheti a 16,9 milliót. A léginavigációs rendszereknek lépést kell tartaniuk a rohamos forgalmi növekedéssel, az ezzel összefüggő repülésbiztonsági és kapacitásbeli kihívásokkal. A HungaroControl célja, hogy folyamatos innovációval megfeleljen ezeknek az elvárásoknak. A HungaroControl a repülésbiztonság fejlesztésére, a forgalommenedzsment hatékonyságának növelésére, a repülőjáratok árának csökkentésére és a környezetbarát eljárások fejlesztésére törekvő kezdeményezésekben Európa élmezőnyében van.

Fotó: PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.