Ki érti ezt? Vonát hét évig nem zavarták a sorozatos ÁSZ-büntetések
Csütörtökig reagálhat az Állami Számvevőszék jelentéstervezetére a Jobbik a nemrégiben kirobbant plakátfinanszírozási botrány kapcsán, amely – a számvevőszék bírsága miatt – nehéz anyagi helyzetbe sodorhatja a kampányra készülő pártot. A plakátügy kipattanása óta Vona Gábor baloldalra áttért egykori nemzeti pártja érvelés helyett próbálja lejáratni az ÁSZ-t, politikai befolyásoltsággal és elfogultsággal vádolva a szervezetet. Az eset ugyanakkor azért különösen érdekes, mivel az időközben más ellenzéki pártokkal közös tüntetést is szervező Jobbikot a 2010-es kormányváltás után is rendszeresen marasztalta el az ÁSZ különböző költségvetési és egyéb hanyagságok miatt, ám Vona Gábor akkor nem lázadozott, tüntetett vagy vizionálta a demokrácia végső pusztulását.
A Jobbik pártfinanszírozási botránya kapcsán a pártnak csütörtökig van lehetősége arra, hogy tisztázza a tavaszi plakátkampány körül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt visszásságokat. A pártnak jelen állás szerint 662 millió forintnyi bírságot kell fizetnie a Simicska-birodalomtól törvénytelenül elfogadott plakátárkedvezmény miatt, amellyel az oligarcha több százmillió forinthoz juttatta kedvenc pártját. A Jobbik az ügy kirobbanása után – felismerve, milyen lehetetlen anyagi helyzetbe sodorhatja a Jobbikot a bírság – a számvevőszéket kezdte el ekézni, politikai befolyásoltsággal vádolva a szervezetet.
Rendszeres ellenőrzés, rendszeresen feltárt hibákkal
Utóbbi ugyanakkor pusztán csak azért is érdekes, mert az ÁSZ rendszeresen ellenőrzi a pártok, így a Jobbik gazdálkodását, és a hajdanvolt radikális párt esetén rendszeresen föl is tárt hiányosságokat. Miközben tehát az számvevőszék a 2010-es kormányváltás óta, tehát hét éve rendszeresen fogalmazza meg kritikai észrevételeit, Vona Gábor és a párt vezetése ezek fölött nagyvonalúan elsiklott. Még annak lehetőségét sem használták ki, hogy politikai elfogultsággal vádolják meg az ÁSZ-t, holott erre az elmúlt hét év minden egyes vizsgálata alkalmával lett volna lehetőségük, a párt hanyagsága ugyanis kellő lehetőséget teremtett volna erre.
Mint arról a szerdai Magyar Idők beszámolt: már a 2010-es kampányelszámolásnál számos szabálytalanságot tárt fel az ÁSZ a Jobbiknál. Hiányos volt a kampányelszámolás, a kampánytevékenység jogszerűségét igazoló szerződések és egyéb dokumentumok. Vona Gábor pártja azonban hallgatott. Ahogyan nem vádolta elfogultsággal a párt az ÁSZ-t akkor sem, amikor a 2009-2010 közötti időszakot vizsgálva megállapította, hogy a párt beszámolóinak összeállítása során sérültek a számviteli alapelvek, a dokumentumok egyik vizsgált évben sem mutattak megbízható és valós képet a Jobbik gazdálkodásáról. Hiányosan szerepeltek többek közt a szervezeti egységek bevételei és kiadásai, nem volt szabályszerű a leltározás és az ellenőrzési rendszerek működése sem.
A belső ellenőrzés sem működött
A Jobbik 2011-2012-es gazdálkodását is vizsgálta később az ÁSZ, amelynek megállapításait szintén nem kommentálták Vonáék, miközben kiderült, hogy a párt által benyújtott számviteli bizonylatok nem támasztották alá az egyik beszámolót, ráadásul a kiadásoknál eltérés mutatkozott. A számvevőszék ekkor azt is nehezményezte, hogy nem teljeskörűen tették közzé az adományozók nevét és az adományok értékeit sem, valamint a leltár sem volt mindig megfelelő. Az ÁSZ szerint ugyanakkor a párt 2013. és 2014. évi pénzügyi beszámolója sem felelt meg a vonatkozó törvényi előírásoknak. A Jobbik e két évben például nem a gazdasági események tényleges tartalmának megfelelően számolta el a kiadásait. Az ÁSZ ráadásul nehezményezte azt is, hogy bár a párt rendelkezik a belső ellenőrzését célzó megfelelő szabályozással, a gyakorlatban ezt nem alkalmazza, nem működteti.
Ha utóbbi ajánlást komolyabban vették volna, talán nem követték volna el a mostani szabálytalanságokat, amelyeket az ÁSZ a párt 2015-2016-os működésének ellenőrzésekor tárt fel idén. Ekkorra azonban a számvevőszék megállapításai nem a sorozatosan elmaradt önvizsgálathoz vezettek, hanem a pártosság és az ellehetetlenítés vádjához. Mint ismert, az említett időszakot a korábbi gyakorlatnak megfelelően vizsgálta volna az ÁSZ, ám a szervezet tájékoztatása szerint a Jobbik valamiért nem adta át megfelelően a kért dokumentumokat. Időközben a számvevőszék is kapott egy hatósági jelzést, amelynek nyomán vizsgálni kezdte a Jobbik idei első féléves plakátszerződéseit. Az átvizsgált dokumentumok alapján az ÁSZ megállapította, hogy az ellenzéki párt 331 millió forintos tiltott támogatáshoz jutott. A szankció ugyanakkor az összeg duplája lehet, hiszen nem elég, hogy a tiltott támogatást be kell fizetni a költségvetésnek, az érintett párt állami támogatása pontosan ugyanannyival kevesebb lesz legközelebb.
Tüntetésre futotta, állásfoglalásra még nem
Mivel a Jobbik a számvevőszék jelentéstervezetét december 6-án vette kézhez, észrevételeit a tizenöt napos határidőt figyelembe véve csütörtökig teheti meg. A Magyar Idők úgy tudja, eddig nem érkezett a Jobbik álláspontját tartalmazó dokumentum az ÁSZ-hoz. Bár ellenvéleményt mindeddig nem mutatott fel a Jobbik, az elnyomás ellen azonban már szervezett tüntetést a Fidesz Lendvay utcai székházához, ahol több ellenzéki párt, például az Együtt is tiszteletét tette. A mintegy ezer ember részvételével lezajlott tömegdemonstráció alkalmával azonban nem esett szó arról, hibázott-e a Jobbik, sem arról, hogy sorozatosan előforduló pártfinanszírozási jogsértéseit a továbbiakban az ÁSZ lejáratásával akarja-e palástolni. Mindenesetre a PestiSrácok.hu által múlt pénteken közzétett szerződések is azt látszanak alátámasztani, hogy a Jobbik–Simicska-plakátmutyi az elmúlt évtized legsúlyosabb pártfinanszírozási botránya.
Forrás: Magyar Idők/Állami Számvevőszék/PestiSrácok.hu; kezdőkép: magyaridok.hu
