Pesti Srácok

Közép-európai katolikus összefogás a libanoni keresztény menekültekért

Közép-európai katolikus összefogás a libanoni keresztény menekültekért

Közösen támogatják a magyar, a cseh, a horvát, a lengyel és a szlovák katolikus püspöki konferenciák a libanoni menekülttáborokban élőket. A négyszázötvenezer euró támogatásról szóló megállapodást hétfőn írták alá a püspöki konferenciák vezetői és a libanoni karitász vezetője újságírók előtt Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) székházában.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az eseményen hangsúlyozta: a Libanonban élő menekültek rendkívül nehéz helyzetben vannak, ugyanakkor él bennük a remény, hogy hazatérhetnek otthonukba. Az ő reményüket szeretnénk erősíteni és mindennapi gondjaikat enyhíteni ezzel a támogatással - tette hozzá. A bíboros elmondta: a régió országainak püspöki konferenciái 2004 óta rendszeresen találkoznak egymással, hogy a hasonló lelkipásztori kihívásaikra közösen keressenek választ. A közös segítségnyújtás ötlete a közel-keleti keresztényeknek októberi megbeszélésükön vetődött fel.

Paul Karam, a Libanoni Karitász vezetője a segítséget megköszönve elmondta, hogy a támogatásból elsősorban egészségügyi szolgáltatásokat, valamint lakhatást és élelmet biztosítanak majd a menekülteknek és azoknak a helyieknek, akik a menekültválság miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek. Emellett szeretnének esti iskolai oktatást szervezni a menekülttáborokban élő gyerekeknek. Karam kitért arra, hogy a 4-4,5 millió lakosú Libanonba az elmúlt években csaknem kétmillió menekült érkezett Szíriából és száznegyvenezer Irakból, emellett ötven éve az országban él félmillió palesztin menekült és négyszázezer külföldi munkavállaló is. Libanon gazdaságának ez óriási terhet jelent, folyamatosan nő a munkanélküliség és romlik a közbiztonság - mondta. A gyerekek nem járnak iskolába, hiszen az oktatási intézmények Libanon lakosságára lettek méretezve, ezért a külföldről érkező gyerekeket délután igyekeznek oktatni. A gyerekek azonban iskola helyett koldulnak vagy más módon igyekeznek pénzt szerezni a családjuknak - tette hozzá a libanoni karitász vezetője.

Helyben kell megoldnai a közel-keleti menekültkérdést

PestiSracok facebook image

Veres András, az MKPK elnöke arról beszélt: a 2015-ös családszinódusra a közel-keleti országokból érkező püspökök arra kérték európai társaikat, hogy ne hívják Európába a közel-keleti keresztényeket, hanem helyben vagy az otthonukhoz közeli országban segítsék őket, ahonnan még hazatérhetnek a háború után. Az MKPK azóta számos segítségnyújtó akcióval, gyűjtéssel, iskolaépítéssel igyekszik segíteni, a mostani akció közös "karácsonyi gesztus" a Libanonban élő menekülteknek. Jan Graubner érsek, a cseh püspöki konferencia alelnöke, Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke és Fabijan Svalina, a horvát karitász vezetője szintén arról számolt be, hogy országos gyűjtéseket szerveztek a közel-keleti keresztények megsegítésére, lerombolt települések újjáépítését finanszírozták, kórházakat, iskolákat támogattak. Emellett rendszeresen meghívják előadni a közel-keleti egyházak vezetőit, lefordítják könyveiket, hogy minél szélesebb körben megismertessék a közel-keleti keresztények helyzetét. Hozzátették: amit adni tudnak, az semmi ahhoz képest, amire szükség van, hiszen dollármilliók kellenének Szíria újjáépítéséhez. Mégis, a segítségnyújtással „jelezzük ezeknek az embereknek, hogy nincsenek egyedül a bajban” – mondták.

Forrás: MTI Fotó: PS

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.