Pesti Srácok

Líbiából tízezer menekültet fogad be Európa jövőre

Líbiából tízezer menekültet fogad be Európa jövőre

A Líbiával kialakított humanitárius folyosókon keresztül 10 ezer menekült érkezik Európába jövőre - nyilatkozta Marco Minniti olasz belügyminiszter vasárnap a La Repubblica olasz napilapnak adott évzáró interjújában.

Marco Minniti kijelentette, 2018-ban tízezer menekült érkezik Európába humanitárius folyosókon keresztül a Róma és a líbiai nemzeti egységkormány közötti megállapodás értelmében, valamint a nemzetközi szervezetek együttműködésével.

Az olasz belügyminiszter elmondta: a líbiai migránstáborokban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) választja majd ki azokat, akik a nemzetközi jog szerint menekültnek számítanak.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta Marco Minniti.

Megjegyezte, hogy ezzel Európa déli partjain véget ér a migránsokkal teli csónakok érkezése Líbiából, hiszen a veszélyes tengeri átkelést humanitárius folyosók váltják fel, és a menekültek csoportjait repülőgépekkel viszik majd a befogadó európai országokba.

Marco Minniti hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan már 30 ezer embert sikerült önkéntes alapon a líbiai migránstáborokból a hazájukba visszavinni, többnyire a közép-afrikai országokba, mivel nem számítottak menekültnek.

A tavaly decemberben kinevezett olasz belügyminiszter egyéves munkája legnagyobb eredményének nevezte a Líbiából induló migrációs áradat megfékezését és a humanitárius folyosók kialakítását. Idén, december 20-áig mintegy 119 ezren érkeztek a dél-olaszországi partokra, a 2016 ugyanezen időszakában mért több mint 179 ezerhez képest.

Ami a menedékkérők áthelyezését illeti Olaszországból más EU-tagállamokba, a korábban tervezett mintegy 40 ezerhez képest az utóbbi két évben 11 ezer menedékkérőt sikerült áthelyezni. Különböző források szerint a legtöbbjüket Németország, Norvégia és Svájc fogadta be.

Marco Minniti bejelentette, hogy az olasz kormány januárban újabb pénzügyi csomaggal segíti az embercsempészet útvonalán található líbiai városokat. Róma nyáron tucatnyi líbiai városnak nyújtott anyagi segítséget beruházások formájában, az illegális migráció elleni fellépésért cserébe.

MTI; Fotó: Mandiner

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.