Pesti Srácok

Merkel csak most, egy év után mert az áldozatok családtagjainak szemébe nézni

Merkel csak most, egy év után mert az áldozatok családtagjainak szemébe nézni

Angela Merkel a berlini karácsonyi vásár elleni merénylet áldozatainak hozzátartozóival találkozott - írja a 888.

A tavalyi berlini karácsonyi vásár ellen elkövetett merényletben 12 ember halt meg. A német kancellár az eset óta most találkozott először az áldozatok hozzátartozóival.

- kezdte Merkel mondandóját a zárt ajtók mögötti találkozón, amivel arra a levélre utalt, amiben az áldozatok hozzátartozói kritizálták a munkáját.

PestiSracok facebook image

- folytatta Merkel, majd hozzátette, hogy semmi sem kárpótolhatja a veszteséget, és megteszik a szükséges lépéseket, hogy még egyszer ne fordulhasson elő ilyesmi.

Tavaly december 19-én a tunéziai származású, 24 éves, elutasított menedékkérő, Anis Amri megölt egy lengyel kamionsofőrt, Lukasz Robert Urbant, majd néhány órával később a furgonnal belehajtott a berlini Breitscheidplatznál felállított karácsonyi vásárba. A merényletben 12 ember meghalt és további 70 ember megsebesült. A terroristának sikerült elmenekülnie, de december 23-án Olaszországban, Milánóban amikor a rendőrök ellenőrizni akarták, tűzharc alakult ki, amiben végül Anis Amri életét vesztette. Anis Amrit már egyszer kitoloncolták az Európai Unióból, ezért amikor visszatért, megfigyelték őt a hatóságok mint szélsőséges személyt. A rendőrség figyelmeztette a biztonsági szerveket, hogy Amri terrortámadást hajthat végre. Hiába.

Az áldozatok hozzátartozói egy levelet jelentettek meg a múlt héten a Der Spiegelben, amiben arról írtak, hogy a hírszerző és felderítő szervek nem kezelték megfelelően az ügyet.

- kezdték a levelet.

- folytatták kritizálva a német kancellárt.

Hétfőn Merkel és munkatársai három órán keresztül beszélgettek az áldozatok hozzátartozóival és a merényletben megsérült személyekkel Németországból, Izraelből, Olaszországból, Csehországból és Ukrajnából. A találkozón 80 érintett vett részt. Kurt Beck az áldozatok hivatalos kormányzati képviselője azt mondta a DPA-nak, hogy elégedett volt az intenzív tárgyalásokkal.

- fogalmazott.

A múlt héten nyilvánosságra hozott kormányzati jelentés szerint a rokonok például kifogásolták, hogy a merénylet után csak három nappal közölték a hozzátartozókkal, hogy az egyik családtagjuk meghalt. Ráadásul a boncolás költségeiről kiállított csekket nekik küldték ki a késedelmi díjjal együtt.

888; Fotó: San Francisco Chronicle

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.