Pesti Srácok

A török bíróság nem tűri a kormánykritikát

A török bíróság nem tűri a kormánykritikát

Botrány szakította meg hétfőn Törökországban a Cumhuriyet (Köztársaság) című kormánykritikus napilap terrorizmussal vádolt 17 vezetőjének és munkatársainak perét Isztambulban. A hétfői meghallgatást rövid időre azért kellett megszakítani, mert Abdurrahman Orkun Dag bíró kivezettette a tárgyalóteremből Ahmet Sik oknyomozó újságírót, aki védőbeszédében az ankarai vezetést "kegyetlenségre felesküdött autoriter rezsimnek" nevezte.

Sik, miután kivezették a teremből, politikai pernek minősítette az eljárást. Murat Sabuncu főszerkesztő az incidens nyomán - tiltakozása jeléül - megtagadta, hogy a bírósághoz szóljon. A törvényszék március 9-re napolta el a tárgyalást, azzal, hogy fenntartotta négy vádlott hatósági őrizetben tartását. A per július 24-én kezdődött, a legtöbb vádlott esetében a bíróság már korábban úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet az eljárás időtartama alatt, de a napilap négy munkatársa, a tizennégy hónapja raboskodó Murat Sabuncu főszerkesztő, Akin Atalay, a lap igazgatótanácsának elnöke, Ahmet Sik oknyomozó újságíró és Emre Iper, a lap könyvelője továbbra is a rácsok mögött marad. Az isztambuli igazságügyi palota épülete előtt több tucatnyian követeltek "igazságot minden újságírónak". Egyes aktivisták a Cumhuriyet aktuális címlapját tartották fel, amelyen "Igazságot most azonnal" ("Adalet hemen simdi") volt olvasható.

A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolják, hogy támogatják a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a 2016. júliusi katonai puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoportot. Ezeket a tömörüléseket a török hatóságok fegyveres terrorszervezetnek tekintik. A vádlottak tagadják a terhükre rótt vádakat, és azt állítják, Recep Tayyip Erdogan török államfő így akarja elhallgattatni bírálóit.

A tavalyi hatalomátvételi kísérlet óta több mint 50 ezer embert börtönöztek be Törökországban, köztük legalább százötven újságírót. A tisztogatások keretében mintegy 150 ezer embert bocsátottak el a állásából. A folyamat miatt a jogvédők rendszeresen aggodalmuknak adnak hangot, az európai országok vezetői pedig kemény kritikával illetik Ankarát.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; fotó: alaraby.co.uk

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.