Alig tért haza az árulkodásból a Helsinki Bizottság, máris nekiment a Stop Sorosnak
Két tucat civil szervezet hazugnak, önkényesnek és kártékonynak tartja a csütörtökön nyilvánosságra hozott "Stop Soros" törvénycsomagot. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) társelnöke azt mondta, olyan országban szeretnének élni, ahol nem lehetetlenítik el, nem félemlítik meg civileket és bátran vállalhatják a véleményüket. Móré Veronika az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint egy olyan szervezet, amely képes a határokon túlról támogatást szerezni, inkább díjat érdemelne, semmint megbélyegzést.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy vissza kell vonni a "Stop civil" névvel illetett dokumentumot, amelyet kategorikusan elutasítanak. Úgy látják, nem önmagában álló a kormány kezdeményezése, hanem egy többéves folyamat része, amely még 2013-14-ben, a norvég civil alap elleni támadásokkal kezdődött. Ez volt az első olyan eset, amelynek során a kabinet megkérdőjelezte a független civilek munkáját, és egyebek mellett adóellenőrzésekkel sújtotta őket, megpróbálva ellehetetleníteni a működésüket. Móra Veronika a tavaly elfogadott "civilellenes törvényt" nevezte a következő lépésnek. Úgy vélekedett, már akkor sejteni lehetett, hogy további intézkedések következnek. A mostani törvénycsomagot azért tartják kártékonynak, mert minden civil szervezetre vonatkozna, jelentősen szigorítva a közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltételeit.
A kormány csak azon szervezeteket tekintené közhasznúaknak, amelyek forrásaik többségét Magyarországról szerzik, pedig nem ez a mércéje annak, hogy mennyire dolgoznak az emberekért, a társadalomért
– jelentette ki. Megjegyezte, a civilek egyebek mellett időseket gondoznak vagy fákat ültetnek. Segítenek a szegényeknek és a fogyatékossággal élő embereknek, akiknek más nem. Így a civilek munkájának megnehezítésével a rászorulókat zárnák el annak a lehetőségétől, hogy kissé jobb legyen az életük. Móra Veronika leszögezte, minden rendelkezésükre álló eszközzel azon dolgoznak majd, hogy ne fogadják el a törvénycsomagot. Arra biztatta az embereket, hogy egyrészt meséljék el a történeteiket arról, hogy miben segítettek nekik a civil szervezetek, másrészt használják ki a társadalmi vita lehetőségét, küldjék el a véleményüket a kormányzatnak. Ők is így fognak tenni - jelezte. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) társelnöke azt mondta, a törvénycsomag célja eltántorítani az állampolgárokat attól, hogy aktívan részt vegyenek a közügyek intézésében.
A jogszabály elsődlegesen azért hazug, mert már a címe sincs összhangban a tartalmával
– tette hozzá. A "civilellenes törvény" 2.0-s verziójának nevezte a dokumentumot, olyan jogszabálynak, amilyet egy demokratikus ország vezetése nem fogadhat el. Szavai szerint a törvénycsomag annak az esélyét veszi el a civilektől, hogy megbeszéljék egymással az ügyeiket.
Olyan országban szeretnének élni, ahol nem lehetetlenítik el, nem félemlítik meg őket, ahol bátran vállalhatják a véleményüket
– sorolta Pardavi Márta. Önkényesnek azért tartják a törvénycsomagot, mert úgy vélik, a kormány azt akarja megszabni, hogy mely ügyek mentén szerveződhetnek aktívan az állampolgárok. Ez önkényes megkülönböztetés, mert minden társadalmi probléma fontos.
A civil szféra sokszínű, és tevékenységei között semmilyen kormány nem állíthat fel fontossági sorrendet
– hangoztatta a társelnök. Fontos a civil szektor bátorságának megőrzése; most kell kiállni, mert olyan társadalomban szeretnének élni, amelybe az állam nem hozza vissza a "rossz emlékű listázást" - nyomatékosította Pardavi Márta. Zádori Zsolt, az MHB sajtósa arról beszélt, hogy ők még nem találkoztak olyan legálisan működő civil szervezettel, amely illegális bevándorlást szervezne. Kérdésre válaszolva azt mondta, bár ők tudják magukról, hogy nem ilyenek, a jogszabály felhatalmazná az állami hatóságokat, hogy így minősítsék őket. Móra Veronika egy másik kérdésre felelve reális veszélynek nevezte, hogy csökkennek majd a civil szféra külföldi forrásai.
Holott egy olyan szervezet, amely képes a határokon túlról támogatást szerezni, inkább díjat érdemelne, semmint megbélyegzést
– vélekedett.
A sajtótájékoztatóhoz csatlakozását jelezte a többi közt az Amnesty International Magyarország, a Civil Kollégium Alapítvány, a Háttér Társaság, a K-Monitor, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség hét tagszervezete, az Ökotárs Alapítvány, valamint a Társaság a Szabadságjogokért is. A felszólalók mögé "civil" feliratú, szívet kirajzoló pólókat viselő aktivisták sorakoztak fel, akik "nem a civilek megbélyegzésére" feliratú transzparenseket tartottak.
Magyarország feljelentői kritizálják a Stop Sorost
Azok mozdultak meg a "Stop Soros" törvénycsomag ellen, akik kezdettől támadják a kormány bevándorláspolitikáját – reagált a „civilek” sajtótájékoztatóján elhangzottakra a Kormányzati Tájékoztatási Központ pénteken. Azt írták, a törvénycsomagot azok a szervezetek támadják a leghevesebben, amelyek szervezik és támogatják a bevándorlást, és többségében Soros Györgytől kapják a forrásaikat. A "Stop Soros" kizárólag a bevándorlást szervező, a migrációt elősegítő szervezetekre és a bevándorlást finanszírozókra vonatkozik, más civil szervezetekre egyáltalán nem – szögezték le. A közlemény szerint a pénteki nyilatkozathoz csatlakozó szervezetek között épp azok találhatóak meg, amelyek kezdettől kritizálják a kormány bevándorláspolitikáját, akik Brüsszelben jelentették fel Magyarországot a kerítés, a jogi határzár, a tranzitzóna miatt. Ők azok, akik támadták a kvótanépszavazást, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációt, és "a terrorista Ahmed. H." szabadon engedését követelik – sorolták.
Forrás: MTI; fotó: facebook.com
