Pesti Srácok

A haladók rettegnek azoktól az álhírektől, amelyeket nem ők hamisítanak

A haladók rettegnek azoktól az álhírektől, amelyeket nem ők hamisítanak

Az álhírek (fake news) szándékos terjesztése nem újkeletű a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum kiállítása szerint, amelyet az Európai Parlament termeiben is bemutatnak. A tárlat azt mutatja be, hogyan használta a német nemzeti szocialista párt a propagandát és a médiát arra, hogy segítse Adolf Hitler hatalomra jutását. Steven Luckert kurátor szerint a nácik által használt taktika tükrözi a választók megszólítására napjaink populista pártjai által használt taktikát.

The U.S State of Deception: The Power of Naci Propaganda (A megtévesztés egyesült államokbeli állapota: a náci propaganda hatalma) című kiállítást azok a hónapokig folyt viták inspirálták, amelyek arról szóltak, a szándékos álhírek terjesztése hogyan befolyásolta a 2016. évi amerikai elnökválasztási kampányt és Donald Trump elnökké választását. Luckert azt reméli, hogy az európai bemutató segíteni fogja ellensúlyozni a rasszizmus és antiszemitizmus európai előretörését.

– hangoztatta.

PestiSracok facebook image

Fotók, régi újságok, szlogenek és a náci párt által terjesztett más anyagokon keresztül próbálja meg a kiállítás feltárni, hogy adta el magát a párt a közvéleménynek, hogyan növelte hatalmát a német parlamentben nyolc év alatt 6,5 százalékról 33,3 százalékra. Bemutatja azt, ahogyan a párt megcélozta a nőket, a mezőgazdaságban dolgozókat és a társadalom más, jóval sebezhetőbb osztályait. Még Hitler testbeszéde is a közvélemény formálását segítette. Luckert hangsúlyozta, hogy a náci párt sikere részben az emberek a konformitás iránti vágyának köszönhető, ami arra ösztönözte őket például, hogy másképp cselekedjenek egy csoportban, támogassanak olyan dolgokat, amelyeket egyébként nem tennének meg.

– magyarázta a kurátor.

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.