Pesti Srácok

Nem nagyon hisznek Merkel jövőjében a németek, de más vezért egyelőre nem tudnak elképzelni

Nem nagyon hisznek Merkel jövőjében a németek, de más vezért egyelőre nem tudnak elképzelni

A németek többsége szerint nem tölti ki negyedik ciklusát Angela Merkel kancellár, ha ismét megválasztják kormányfőnek – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés. A Handelsblatt című üzleti lap megbízásából készített közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 56 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Angela Merkel kancellár lesz-e még 2021-ben, és 38 százalék válaszolt igennel.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének erősségeiről és gyengeségeiről alkotott választói véleményeket is vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a németek leginkább a higgadtságát, vezetői képességeit, nemzetközi tekintélyét és állhatatosságát értékelik. A gyengeségek között az első helyen az áll, hogy határozott döntések helyett inkább hallgat, és kivárja, hogy kibontakozzanak az adott ügy fejleményei. A megkérdezettek 23 százaléka hánytorgatta fel ezt a kancellárnak. A második helyen az „elhibázott menekültpolitika” áll, ezt 9 százalék említette, 8 százalék pedig azt vetette a szemére, hogy nem jó vezető. A Handelsblatt a felmérés eredményeiről szóló összeállításában kiemelte, hogy Angela Merkel a migrációs válság elmélyülése óta megosztja a németeket. Ennek ellenére 62 százalékos egységben vallják, hogy nagy, vagy nagyon nagy szerepe van a német gazdaság fellendülésében, és csupán 4 százalék gondolja úgy, hogy Angela Merkel tevékenységétől függetlenül erőteljes a gazdasági növekedés és alacsony a munkanélküliség.

A lap hozzátette, hogy a pártelnök-kancellár pozíciója szilárd, egyik lehetséges utódjelöltnek sincs meggyőző támogatottsága. A CDU-s politikusok közül az első helyen Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter áll, aki a választók 37 százaléka szerint alkalmas a kancellári tisztségre. A második Peter Altmaier kancelláriaminiszter 31 százalékkal, a harmadik Ursula von der Leyen védelmi miniszter 28 százalékkal. A CDU fiatal nemzedékének legismertebb alakját, a kancellárétól időnként látványosan eltérő álláspontot képviselő Jens Spahn pénzügyminisztériumi államtitkárt csupán 16 százalék tartja alkalmasnak a kormányfői tisztségre. A következő kormány legfontosabb feladata a németek legnagyobb, 17 százalékot kitevő része szerint a menekült- és a bevándorláspolitika. A második helyen – 15 százalékkal – azok állnak, akik szerint a szociálpolitikában lesz a legtöbb tennivaló. További 10 százalék szerint az a legnagyobb feladat, hogy a kormány megbízhatóan és őszintén politizáljon, és teljesítse a választási ígéreteket.

A CDU, a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a tervek szerint csütörtökön fejezi be a 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról szóló előzetes egyeztetéseket. Amennyiben a megbeszélések eredményesen zárják, elkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások, és ha azok is sikerre vezetnek, húsvét körül megalakulhat a következő szövetségi kormány. Ez lenne a 2005-2009-es és a 2013-2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, és a negyedik Merkel-kormány.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.