Pesti Srácok

A németek alig egyharmada támogatja a nagykoalíció folytatását

A németek alig egyharmada támogatja a nagykoalíció folytatását

Az egyharmados arányt sem éri el az újabb nagykoalíció gondolatának lakossági támogatottsága Németországban egy szerdán ismertetett felmérés alapján, amely a Bild című lap megbízásából készült. A lap szerint az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióban (CDU) már mérlegelnek is egy "B-tervet" arra az esetre, ha kudarcba fullad a nagykoalíció folytatása.

A CDU vezetőségében nyíltan beszélnek arról az alternatíváról, hogy a bajor testvérpárttal, a Keresztényszociális Unióval (CSU) kisebbségi kormányt alakítanak, ha a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem hajlandó a közös kormányzás folytatására, vagy megbízhatatlan partnernek bizonyul.

A Bild szerint ez a terv a lehető legrövidebb időre szólna, a kisebbségi kormány a bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választásig maradna hivatalban, amelyet várhatóan október 14-én tartanak, és azzal egy időben előrehozott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást rendeznének.

A lap szerint nem világos, hogy az elképzelést komolyan mérlegelik-e, vagy csak az SPD-re kifejtett nyomást erősítik vele a hivatalos koalíciós tárgyalás előtt, de az biztos, hogy a kisebbségi kormányzás reális alternatíva.

PestiSracok facebook image

- írta a Bild.

A lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a németek mindössze 31,8 százaléka támogatja, hogy a CDU/CSU és az SPD folytassa a 2013-ban kezdett közös kormányzást. Az ellenzők csaknem kétszer többen vannak, 58,2 százalékot tesznek ki. Az ellenzők legnagyobb - a választók 26,2 százalékét kitevő - csoportja az előrehozott választást tartja a legjobb megoldásnak, 16,9 százalék pedig a CDU/CSU-s kisebbségi kormányt, és 14,7 százalék támogatná az úgynevezett Jamaica-koalíciót, a CDU/CSU, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek összefogását.

Ugyanakkor a németek többsége, 54,8 százaléka azzal számol, hogy Angela Merkel a tavaly szeptemberi Bundestag-választással kezdődött ciklus végéig hivatalban marad, és csupán 29 százalék számít arra, hogy 2021 ősze előtt távozik. Az SPD vezetője, Martin Schulz viszont a többség - 52,3 százalék - szerint nem őrzi meg tisztségét a ciklus végéig, és csak 24,7 százalék számol azzal, hogy 2021 őszén is ő lesz az SPD elnöke.

Az SPD a múlt vasárnapi rendkívüli kongresszusán a küldöttek 56,3 százalékának támogatásával elhatározta, hogy hivatalos koalíciós tárgyalást kezd a CDU/CSU-val. Ennek időpontját szerdáig nem jelölték ki, a CDU/CSU részéről sürgetik a tárgyalás megkezdését, az SPD-nél viszont azt mondják, hogy ez a hét még a sorok rendezésének, a tárgyalási pozíciók kialakításának ideje.

Ha sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. Ezt a szavazást a pártvezetés várakozása szerint márciusban rendezik meg.

Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne Angela Merkel negyedik kormánya, és a harmadik nagykoalíció, amelyet a kancellári tisztséget 2005 óta betöltő politikus vezet.

A felmérést az INSA közvélemény-kutató intézet végezte az SPD rendkívüli kongresszusa után egy nappal, 1169 ember megkérdezésével. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.

MTI; Fotó: BDNews24

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.