Pesti Srácok

Bekerülhet a német kormányba Angela Merkel legfőbb konzervatív ellenlábasa

Bekerülhet a német kormányba Angela Merkel legfőbb konzervatív ellenlábasa

Bekerülhet a következő német szövetségi kormányba Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) legfőbb párton belüli ellenlábasa, a CDU konzervatív irányzatát és fiatal nemzedékét képviselő Jens Spahn - jelentette vasárnap több német lap.

A 37 éves politikus egészségügyi miniszterként folytathatja pályafutását. Jelölésével Angela Merkel engedményt tesz mindazoknak, akik a CDU három fő irányzata, a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív közül az utóbbi megerősítését szorgalmazzák.

Régóta tudható róla, hogy főszerepet szán magának a pártot 18. éve vezető, 63 éves Angela Merkel visszavonulása utáni időkre, és nagy támogatója a 75 éves Wolfgang Schäuble, a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, aki szintén fenntartásokkal viszonyul a pártelnök-kancellár középutas, a baloldal felé nyitó politikájához.

Jens Spahn az utóbbi négy évben államtitkár volt a pénzügyminisztériumban, amelyet Wolfgang Schäuble vezetett, bár szakterülete korábban az egészségügy volt. Társadalompolitikai ügyekben rendre konzervatív elveket hangoztat, szószólója például annak az elképzelésnek, hogy az évtizedek óta tartó bevándorlás révén egyre sokszínűbb társadalom egységét a német hagyományokat, kultúrát és nyelvet a középpontba állító úgynevezett vezető kultúra (Leitkultur) átvételének és tiszteletének megkövetelésével kell megerősíteni.

PestiSracok facebook image

Szorgalmazza a többi között azt is, hogy vezessenek be általános tiltást az arcot eltakaró muzulmán vallási öltözetek viselésére, a kettős állampolgárság ügyében pedig a CDU 2016-os kongresszusán nyíltan szembeszállt Angela Merkellel, az elnök akarata ellenére elfogadtatott egy határozatot, amely szerint az EU-n kívülről származó vagy ilyen családba született embereknek választaniuk kell a német állampolgárság és a származási országuk állampolgársága között.

Jens Spahn 2002 óta képviselő a szövetségi parlamentben (Bundestag-), jó kapcsolatokat épített ki a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) vele egy korcsoportba tartozó politikusaival - berlini lakásának bérlője az FDP 39 éves elnöke, Christian Lindner -, és támogatta az úgynevezett Jamaica-koalíció, a CDU, a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU), a Zöldek és az FDP közös kormányzásának gondolatát. A katolikus vallású politikus a házasság intézményének tavalyi kiterjesztése révén házasságban él egy újságíróval.

A CDU-nak hat tárca juthat a következő kormányban, amennyiben a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagsága a március 2-ig tartó pártszavazáson elfogadja a koalíciós szerződést, és így ismét CDU/CSU-SPD összetételű kormány alakulhat.

Angela Merkel a gazdasági minisztérium vezetésére várhatóan egyik legfőbb bizalmasát, Peter Altmaier eddigi kancelláriaminisztert jelöli, a kancellária követező vezetője pedig Helge Braun lehet, aki eddig ugyanott bürokráciacsökkentésért és a szövetségi állam és a tartományok kapcsolataiért felelős államminiszter - államtitkár - volt. A védelmi tárca vezetője továbbra is Ursula von der Leyen lehet.

Jens Spahn mellett új arc lehet a kormányban Julia Klöckner, aki a mezőgazdasági tárcát kaphatja meg. Arról egyelőre nincsenek értesülések, hogy ki töltheti be az oktatási és kutatási miniszteri tisztséget, amely kevéssé fontos, mert mindkét terület elsősorban tartományi hatáskör. A tárca 66 éves eddigi vezetője, Johanna Wanka korábbi hírek szerint nem kívánja folytatni a miniszteri munkát.

Angela Merkel vasárnap este, pártja vezető testületeinek ülése után jelenti be, hogy kiket jelölnek miniszternek. A párt hétfőn Berlinben rendkívüli kongresszust tart, amelyen megválasztják főtitkárnak a pártelnök-kancellár bizalmasai között számon tartott Annegret Kramp-Karrenbauert, és elfogadják a koalíciós szerződést.

MTI; Fotó: Business Insider

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!