Pesti Srácok

Részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratait

Részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratait

Részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratainak titkosítását - erre az álláspontra jutott az adatvédelmi hatóság a Magyar Idők szerint.

A lap csütörtöki számában közölte, a birtokába került határozat szerint a magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása merült fel az eljárásban. A cikk szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által a lapnak megküldött, anonimizált határozatából egyebek mellett kiderül, hogy a kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban megírt: a Gyurcsány-kormány idején egy orosz különítmény érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztikarának poligráfos átvilágítására. Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy a Zömök Kft. égisze alatt bolgár (tehát EU-tagtárs) szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az "orosz munkanyelvű" kollégák nem balkániak voltak, hanem oroszok. Ezt a tényt az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a "riasztás" ellenére nem állíttatta le az akciót. A katonai ügyészség Galambos Lajost kémkedéssel, Szilvásy György akkori titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort - Galambos Lajos utódját - hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a Zömök Kft. vezetőjét pedig bűnpártolással vádolta meg. A lap közölte, ennél többet hivatalosan eddig nem hoztak nyilvánosságra, ugyanis titkosítás miatt zárt ajtók mögött zajlott a per. Ennek megfelelően az ítéletnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, az indoklás már nem. A Magyar Idők felidézte: a Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptember 25-én Galambost, Szilvásyt, Laborcot és P. Lászlót is jogerősen felmentette.

Forrás: Magyar Idők, fotó: Magyar Idők

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)