Pesti Srácok

Szijjártó: a migrációt biztonsági kockázatként kell elismerni

Szijjártó: a migrációt biztonsági kockázatként kell elismerni

A migrációt biztonsági kockázatként kellene elismerni, ösztönzése helyett a megállításáról kellene beszélni és a kiváltó okok kezelésére kellene összpontosítani - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorán.

Szijjártó Péter szerint ez lenne az az elmozdulás pozitív irányba, amelyet a kormány szükségesnek tart. Ennek hiányában ugyanis Magyarország kilép az ENSZ migrációs csomagjáról folytatandó tárgyalássorozatból - közölte.

A tárgyalás alapjául szolgáló 2016-os deklaráció és az ENSZ-főtitkár múlt héten tett nyilatkozata pozitív és megállíthatatlan jelenségként írja le a migrációt - mondta a miniszter -, és ez az alapállás ellentétes Magyarország álláspontjával, amely szerint a migráció olyan globális kihívás, amely rossz és veszélyes, és "nem kérdés, hogy meg kell állítani". A világszervezet főtitkára gyakorlatilag már kihirdette a végeredményt, mielőtt a tagállamok hozzá tudtak volna szólni a kérdéshez - jelentette ki.

Szijjártó Péter kifogásolta, hogy a deklaráció és a nyilatkozat visszaszorítaná a határsértések kriminalizálását, lazítaná a migránsok befogadásának feltételeit, továbbá a nem érintett országokat is migránsok befogadására kényszerítené. Hatalmas biztonsági kockázatot jelentene, ha a határsértéseket törvénytisztelő cselekedetnek tekintenék, mert a határ megvédésének képessége alapvető szuverenitási kérdés. Az államiság egyik legfontosabb eleme, hogy az államnak van egy területe, amely felett gyakorolja a szuverenitását, és az ezt a területet körülvevő határt meg kell tudnia védeni, hogy a szuverenitása teljes legyen - magyarázta.

PestiSracok facebook image

A külügyminiszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt is mondta: vannak feltételei a határátlépésnek, és ha valaki határt sért, a fogadó ország törvényeit megsérti. Ha ezt a bűncselekményt legalizálják, az komoly veszélyt jelent minden ország biztonságára - tette hozzá.

MTI/MTVA, Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.