61 hónapja folyamatosan nőnek a bérek Magyarországon

A KSH kedden kiadott jelentése szerint januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít.

A miniszter hozzátette: a béremelkedés az ágazatok közül a szállítást, a raktározást, az egészségügyet és az építőipart, területi megoszlást tekintve pedig Békés, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét érintette a legnagyobb mértékben. Varga Mihály kiemelte, számítottak rá, hogy a 2016 novemberében a kormány és a szociális partnerek által aláírt hatéves bérmegállapodás hatására jelentősen emelkednek a bérek, a fizetések növekedési üteme azonban meghaladta a várakozásokat. Felidézte, a bérmegállapodás értelmében idén január elsején a minimálbér 8, a szakmunkás garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hatéves bérmegállapodás nagy hangsúlyt helyez a munkaadói közterhek csökkentésére is. Ezt támasztja alá, hogy 9 százalék lett a társasági adó, a korábbi 27 százalékról tavaly 22-re, idén pedig 19,5 százalékra csökkent a munkaadói járulék összege. A tárcavezető bízik benne, hogy a következő évek reálbér-növekedése lehetőséget teremet arra, hogy a következő években 2-2 százalékponttal csökkenteni tudják a munkaadói járulékot, hiszen a cél, hogy a munkaadókat terhelő járulék 2022-re 11,5 százalékra mérséklődjön.

Varga Mihály kifejtette a kormány jövőre vonatkozó tervei közül a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon. Az elért egyensúlyi eredményeket nem szabad kockára tenni, a magyar államadósság már 7 éve csökken, az államháztartási hiány évek óta nagyon kedvező szinten tudják tartani, tehát nincs eladósodási folyamat - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által az MTI-nek eljutatott közlemény szerint a tavalyi 10 százalék feletti reálbér-növekedés után idén év elején még nagyobb mértékben, 11,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. A kimagasló reálbér-növekedés főként a közszféra életpálya-programjainak és a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhető.

Kiemelték: a kormány céljaival összhangban a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek között létrejött többéves megállapodás eredményeként a minimálbér bruttó összege a 2010. évi 73 500 forintról 2018-ra 138 000 forintra, azaz 88 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum összege pedig 89 500 forintról 180 500 forintra, azaz 102 százalékkal emelkedett. Idén is a bérek további érdemi emelkedésére számítanak, ami a foglalkoztatás folyamatos bővülésével párhuzamosan tovább növelheti a magyar gazdaság teljesítményét - olvasható az NGM közleményében.

MTI, Vezető kép: Soós Lajos/MTI