Pesti Srácok

A magas részvételi arányban bízik az ellenzék

A magas részvételi arányban bízik az ellenzék

Az ellenzéki pártok szerint vasárnap a választók több mint 70 százalékának el kell mennie szavaznia ahhoz, hogy esély legyen a kormányváltásra. A rendszerváltás óta csak egyszer voltak ennyire aktívak a szavazópolgárok: 2002-ben, amikor leváltották az első Orbán-kormányt.

Széles körű együttműködés hiányában a választók mozgósítására koncentrálnak az ellenzéki pártok. Abban bíznak, hogy ha nagyon magas lesz a részvételi arány, akkor le tudják váltani a Fideszt. Reményeiket Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje fogalmazta meg.

A rendszerváltás óta hét országgyűlési képviselőválasztást tartottak Magyarországon. 1990-ben kerekítve 46, 94-ben 55, 98-ban 57, 2002-ben 74, 2006-ban 64, 2010-ben 47, 2014-ben pedig 62 százalék volt a részvételi arány. Hetven százalék felett tehát csak egyszer, 2002-ben járt, amikor leváltották az első Orbán-kormányt és újra a szocialisták kerültek hatalomra. Az elmúlt hét országgyűlési képviselő-választás átlagolt részvételi aránya azonban a hatvan százalékot sem éri el: egészen pontosan 57,7 százalék. Az emberek majdnem felét tehát csak akkor lehet rávenni a szavazásra, ha nagyon nagy a tét, és valami ellen, nem pedig valami mellett kell szavazni. Az idei választás egyébként éppen ilyen lesz, nemcsak az ellenzék, hanem a kormányoldal szerint is. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor azt mondta:

PestiSracok facebook image

A közvéleménykutatók azt mondják, hogy a részvételi arányt nagyon nehéz megjósolni, mert sok a rejtőzködő szavazó. A szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy ha nagyon sokan elmennek szavazni, akkor az nemcsak a kormányoldalnak, hanem a kisebb ellenzéki pártoknak sem kedvez, mert csökkenti a bejutási esélyeiket.

Forrás: Infostart, fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.