Pesti Srácok

A magas részvételi arányban bízik az ellenzék

A magas részvételi arányban bízik az ellenzék

Az ellenzéki pártok szerint vasárnap a választók több mint 70 százalékának el kell mennie szavaznia ahhoz, hogy esély legyen a kormányváltásra. A rendszerváltás óta csak egyszer voltak ennyire aktívak a szavazópolgárok: 2002-ben, amikor leváltották az első Orbán-kormányt.

Széles körű együttműködés hiányában a választók mozgósítására koncentrálnak az ellenzéki pártok. Abban bíznak, hogy ha nagyon magas lesz a részvételi arány, akkor le tudják váltani a Fideszt. Reményeiket Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje fogalmazta meg.

A rendszerváltás óta hét országgyűlési képviselőválasztást tartottak Magyarországon. 1990-ben kerekítve 46, 94-ben 55, 98-ban 57, 2002-ben 74, 2006-ban 64, 2010-ben 47, 2014-ben pedig 62 százalék volt a részvételi arány. Hetven százalék felett tehát csak egyszer, 2002-ben járt, amikor leváltották az első Orbán-kormányt és újra a szocialisták kerültek hatalomra. Az elmúlt hét országgyűlési képviselő-választás átlagolt részvételi aránya azonban a hatvan százalékot sem éri el: egészen pontosan 57,7 százalék. Az emberek majdnem felét tehát csak akkor lehet rávenni a szavazásra, ha nagyon nagy a tét, és valami ellen, nem pedig valami mellett kell szavazni. Az idei választás egyébként éppen ilyen lesz, nemcsak az ellenzék, hanem a kormányoldal szerint is. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor azt mondta:

PestiSracok facebook image

A közvéleménykutatók azt mondják, hogy a részvételi arányt nagyon nehéz megjósolni, mert sok a rejtőzködő szavazó. A szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy ha nagyon sokan elmennek szavazni, akkor az nemcsak a kormányoldalnak, hanem a kisebb ellenzéki pártoknak sem kedvez, mert csökkenti a bejutási esélyeiket.

Forrás: Infostart, fotó: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.