Pesti Srácok

A magyarok a biztonságra és a jólétre szavaztak az ellenzéki bénázás helyett

A magyarok a biztonságra és a jólétre szavaztak az ellenzéki bénázás helyett

A választás után kialakult politikai közhangulatot vizsgálta legújabb kutatásában a Publicus Intézet. Úgy vélik, azért szavaztak az emberek Orbán Viktorra, mert elhitték neki, hogy megvédi az országot, és jólétet hoz. Ez egyébként nem atomfizika, általában ilyesmik miatt szoktak az emberek valakire szavazni... A Vasárnapi Hírek megbízásából készített felmérésből kiderült, hogy jóval többen gondolják, hogy nem történt választási csalás, mint amennyi ember szerint igen. Utóbbiak nyilván a Vasárnapi Hírek és a többi agylágyító orgánum olvasói...

A felmérés olyan bölcsességeket is megfogalmaz, mint hogy a Fidesz-szavazók közül szinte mindenki elégedett (96 százalék), az ellenzéki szavazók hasonló arányban elégedetlenek. Azt is kimutatták, hogy a bizonytalanok körében többségben vannak az elégedetlenek. Közben azért „vidékiztek is egyet”, szerintük „minél magasabb az iskolai végzettsége egy megkérdezettnek, annál elégedetlenebb, és hasonló trendeket figyelhetünk meg akkor is, ha településnagyság szerint vizsgáljuk a válaszadókat”. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy a vidékieket tanulatlannak tartják; olyanoknak, akiket könnyű megvezetni.

Szokás szerint egy csomó felesleges dolgot is megpróbáltak mérni, az eredményekből pedig felesleges következtetéseket sikerült levonni. Ilyen például, hogy „a megkérdezettek 87 százaléka válaszolt úgy, hogy részt vett az április 8-i választásokon, ez sokkal magasabb, mint a tényleges 70,22 százalék, vagy az utolsó mérésen mért 74 százalék”. Ez persze nem jelent választási csalást, csak annyit, hogy nem kérdeztek meg minden egyes magyar embert.

PestiSracok facebook image

Megállapították továbbá, hogy legmagasabb arányban az MSZP- és a Fidesz-szavazók tartanak ki szavazatuk mellett (95 és 93 százalék), legkevésbé a DK, és az egyéb ellenzéki pártok szavazói (81 és 83 százalék). Leginkább az LMP szavazói elégedetlenek a saját leadott szavazatukkal. Természetesen megfejtették azt is, hogy a Fideszre leginkább azért szavaztak az emberek, mert a párt megoldja a migránsproblémát (28 százalék), jobban élnek Orbánéknak köszönhetően (22 százalék), vagy mert mindig is a Fideszre szavaztak (16 százalék). Furcsa lett volna, ha azért szavaznak valakire, mert szeretik a bizonytalanságot, és szeretnének veszélyben élni...

A megkérdezettek majd’ fele (48 százalék) szerint nem történt érdemi csalás a választásokon, tízből négy fő (37 százalék) szerint viszont igen. Ők valószínűleg a baloldali pártok szűkebb körét jelenti.

A Publicus felmérése szerint a választók több mint fele (54 százalék) úgy gondolja, a baloldali ellenzék sikeresebb lehetett volna, ha szorosabb együttműködéssel, közös jelöltekkel, listával, esetleg miniszterelnökkel vág neki a választásoknak. A lényeg, hogy „ha” és „volna”. A felmérés szerint egy ilyen együttműködésre az ellenzéki és a bizonytalan szavazók háromnegyede (76 százalék) szavazott is volna. Ismét csak: „ha” és „volna”. Ha a nagymamának hernyótalpa lenne, harckocsi volna...

A felmérés itt tekinthető meg.

Forrás: hvg.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.