Pesti Srácok

A szocialisták a választások legnagyobb vesztesei

A szocialisták a választások legnagyobb vesztesei

Farkas Örs politikai elemző szerint a szocialisták a parlamenti választások legnagyobb vesztesei, és véleménye szerint innen már nem tudnak felállni.

Farkas Örs hétfőn az M1 aktuális csatornán azt mondta, a baloldalnak nincs olyan karizmatikus vezetője, aki össze tudná fogni. A baloldali szavazók talán még mindig Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét tudják vezetőként elképzelni annak ellenére, hogy ő a legelutasítottabb pártvezető - fűzte hozzá. Az elemző szerint a választási eredmények megtámadása csak politikai akció, a végeredmény elutasításának kifejezése, de várhatóan nem lesz majd konkrét következménye. Farkas Örs a Kossuth rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy a Jobbik nem szerepelt rosszabbul, mint négy éve. Viszont a párt nem tudott profitálni a migráció témájából, amely egy klasszikus szélsőjobboldali téma, és egész Európában a szélsőjobboldali pártok megerősödéséhez vezetett.

A 2018. április 8-i parlamenti választás a Fidesz-KDNP ismételt kétharmados győzelmét hozta. Az országos listákra leadott szavazatok 100 százalékos feldolgozottsága alapján a Fidesz-KDNP 49,27 százalékos eredményt ért el, a Jobbikra a választópolgárok 19,06 százaléka voksolt, az MSZP-Párbeszédre 11,91, az LMP-re 7,06, a DK-ra 5,37 százalék. A kormánypártok - a 106 egyéni választókerületből 91-ben győzelmet elérve - összesen 133 országgyűlési mandátumot szereztek, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, a Lehet Más a Politika 8 parlamenti helyet kap. Egyéni választókerületből szerzett mandátumot az Együtt egy jelöltje, továbbá egy független képviselőjelölt, és kedvezményes mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.

MTI; Vezető kép: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.