Pesti Srácok

Csak találgatni lehet, miről tárgyalt Soros az Európai Bizottság alelnökével

Csak találgatni lehet, miről tárgyalt Soros az Európai Bizottság alelnökével

Az Európai Bizottság ajtaja mindenki előtt nyitva áll, ez vonatkozik a civil szervezetek képviselőinek látogatására is – válaszolta Alexander Winterstein, az Európai Bizottság helyettes szóvivője a Soros György hétfői, az uniós bizottság alelnökével folytatott megbeszélésének részleteit firtató újságírói kérdésre. A zárt ajtók mögött zajlott, ismeretlen témájú megbeszélésről azt mondta Winterstein, hogy a biztosok találkozóinak ténye mindig nyilvános, ugyanis a bizottság a legnagyobb átláthatóság pártján áll, nincs takargatnivalója.

Margarítisz Szkínász EB-szóvivő már pénteken nyilatkozott ugyanebben az ügyben, és elmondta, hogy Soros György és Frans Timmermans nagyon régóta ismerik egymást, és rendszeresen folytatnak egyeztetéseket az Európai Uniót érintő témák széles köréről. Az eszmecserék a bizottság álláspontja szerint egyebek mellett arra adnak lehetőséget, hogy megbeszéljék, hogyan lehetséges összetartani az uniós tagországokat. Maga a bizottság alelnöke még februárban közölte, hogy Soros Györggyel mintegy húsz éve tart az előremutató együttműködés, a megbeszélésen pedig a jogállamiság (lásd: Magyarország és Lengyelország ellen bevetésre előkészített hetes cikkely), a nyitott társadalmak (lásd: Nyílt Társadalom Alapítványok) és a demokrácia (lásd: „legyenek új választások, amíg nem nyerünk”) melletti határozott elkötelezettség kap hangsúlyt.

A magyar embereket a kormány képviseli, nem Soros, nem a LIBE, nem az NGO-k, nem Timmermans

Szijjártó Péter kijelentése szerint Soros a magyarok megbüntetését akarja elérni Brüsszelben, amiért nem az ő jelöltjeire szavaztak, hanem a bevándorlást elutasító Fideszre. Az uniós tagállamok külügyminiszteri luxembourgi tanácskozásának szünetében külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem enged annak a nemzetközi nyomásnak, amely azt próbálja elérni, hogy a magyar kormány a magyar emberek biztonsága előtt és helyett, a migránsok jogaival és a migrációs folyamatok ösztönzésével foglalkozzon. A LIBE bizottság készülő, Magyarországot elítélő jelentésével kapcsolatban kijelentette, hogy ismeri a LIBE tagjainak érvelését, a magyar emberek képviseletére azonban nem a LIBE-bizottság, nem Soros György, nem Frans Timmermans és nem az NGO-k jogosultak, hanem a magyar emberek által megválasztott parlament és a magyar emberek által kijelölt kormány. Hozzátette, hogy a brit vagy a francia választási rendszer szerint nem kétharmados, hanem 85 százalékos többségük lenne a kormánypártoknak az új parlamentben.

PestiSracok facebook image

Hollik István szintén azt hangsúlyozta, hogy Soros György nem tudja elfogadni és tudomásul venni a magyar választások eredményét. Az MTI-nek nyilatkozó politikus leszögezte, elvárják annak nyilvánosságra hozatalát, hogy miről egyeztetett zárt ajtók mögött Timmermans és Soros. Megjegyezte, a zárt ajtó okán is lehet arra következtetni, hogy arról egyeztettek: a választások után miként fokozzák a nyomást Magyarországra, hogy „ránk erőltessék” az akaratukat. A nyomásgyakorlás egyik eszközének nevezte a múlt héten bemutatott „Soros-jelentést”, elmondta azonban, hogy az új kormány jelentős legitimációval, megsokszorozott erővel fog ellenállni ennek.

MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.