Brüsszelnek a migránsok fontosabbak a kárpátaljai magyaroknál
Állandóan vitát kell folytatnunk Brüsszellel arról, hogy a migránsoknak milyen emberi jogait kell tiszteletben tartani, miközben itt van százötvenezer magyar Kárpátalján, akiknek alapvető emberi joguk, hogy a saját hazájukban biztonságban, a saját nyelvüket használva élhessenek - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A tárcavezető Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével egyeztetett, majd közös sajtótájékoztatójukon arról beszélt, úgy tűnik, Brüsszelnek a migránsok fontosabbak a kárpátaljai magyaroknál:
Brüsszel jelenleg azt a látszatot kelti, mintha számára a migránsok emberi jogai fontosabbak lennének, mint a Kárpátalján élő magyar embereknek a jogai, és én azt gondolom, hogy ez egy nagyon káros képzet, amit jó lenne, hogyha Brüsszelben felszámolnának. Tehát mi azt várjuk el Brüsszeltől, hogy a kárpátaljai magyarok valóban létező jogainak érdekében keményen lépjenek fel.
Szijjártó Péter kifejtette: Ukrajnában a magyar nemzeti közösséget sértő jogszabályokat illetően a helyzet tovább romlott az elmúlt napokban, ahelyett, hogy Ukrajna megfelelne a nemzetközi fórumok döntéseinek, elvárásainak, több olyan kezdeményezés, fejlemény történt, amelyek súlyosbítják a helyzetet.
A külügyminiszter emlékeztetett: a Velencei Bizottság tavaly év végén hozott döntése ellenére a mai napig egy hivatalos konzultációt sem folytatott az ukrán kormány a KMKSZ-szel a közoktatási törvényről, amely 23 éves kor helyett csak 12 éves korig teszi lehetővé a teljes körű anyanyelvi oktatást.
Szijjártó Péter közölte: Ukrajna 2023-ig tolná ki a közoktatási törvény végrehajtási periódusát, azonban ez kevés, elvárjuk, hogy 2023-ig ne hajtsa végre a törvényt, és a 2023-ig tartó időszakban állapodjon meg a kisebbségekkel.
Elvárjuk azt is, hogy a magániskolák kerüljenek ki a törvény hatálya alól
- tette hozzá.
Mint mondta, ezeknek az elvárásoknak Ukrajna könnyen megfelelhetne, és ha megteszi, Magyarország feloldja a NATO-ban érvényben tartott vétóját.
Megjegyezte:
Aggodalommal tekintenek az állampolgársági törvényjavaslatra is, amely elvenné az ukrán állampolgárságot a kettős állampolgároktól. Ez nemcsak magyar, hanem NATO-szempontból is aggályos, hiszen NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állam az ukrán állampolgárságot ezzel az törvénnyel.
A külügyminiszter kitért rá: Magyarország folyamatosan keresi a párbeszéd lehetőségét, ezt bizonyítja, hogy a jövő héten az uniós külügyminiszterek találkozója alkalmával megbeszélést folytat az ukrán külügyminiszterrel, május 23-án pedig Budapestre érkezik Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár.
Brenzovics László hangsúlyozta: újabb és újabb olyan intézkedések, tervezetek készülnek, amelyek szűkítik a jogaikat, ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi vállalásaival. Márpedig ha egy ország az EU-ba és a NATO-ba igyekszik, nem hozhat olyan intézkedéseket, amelyek ellentétes az európai elvekkel - mutatott rá.
Közölte: az összes európai kisebbségről szól ez az ügy, mert ha fel lehet számolni a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában, akkor más országokban is meg lehet ilyet tenni.
A KMKSZ vezetője elmondta: azt szeretnék elérni, hogy 2023-ra tolják ki a közoktatási törvény bevezetését, és addig megfelelő jogszabály jöjjön létre, amely nem áll ellentétben Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel és az alkotmánnyal.
Kérdésre Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az európai parlamenti (EP-) választásig hátralévő időben "bőven lesznek politikai és jogi csaták", és közben zajlik a következő uniós költségvetési keret vitája, amellyel kapcsolatban egyesek szubjektív mércéket akarnak létrehozni a szerződések alapján járó források tekintetében.
Úgy vélte, a migrációt illetően az Európai Bizottság megpróbálja nyárig lezárni vitát, pedig - mivel a migráció jelenleg a legsúlyosabb kihívás -, helyes lenne, ha az EP-választáson az európai emberek szabhatnának irányt ebben a kérdésben.
Megjegyezte: az asztalon van a Sargentini-jelentés is, amely "minősített hazugságok gyűjteménye", és már lezárt kérdéseket is feszeget. Ugyancsak kérdésre a külügyminiszter kitért rá: a tárca szerkezetét illetően helyes, ha együtt marad a külgazdaság és a külpolitika, de lesz változás, néhány új portfólióval gazdagodik a minisztérium.
MTI; Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
